Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

9. 1924. október 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1104

292 1924. október 8-iki tanácsülés. 1104. szám. teljesítő tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, a tűzoltóság legénységénél és a fertőtlenítő intézetekhez beosztott altiszteknél a szolgálatban töltött időnek minden teljes hét hónapját nyolc hónapnak kell számítani. A hét hónapon aluli részt csak egyszerűen lehet számítani. 12. A Magyarországtól elszakított területeken állomásozott, de később Magyarország területére átjött és a székesfőváros szolgálatába lépett állami tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak, valamint a viszonosság folytán beszámítható szolgálatban állott tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az elszakított területen a Trianoni Békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis az 1921. évi július hó 26-ig töltött ideje beszámítható szolgálati időnek tekintendő, az az idő azonban, amelyet a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott az elszakított területen az 1921. évi július hó 26-tól kezdve töltött, a nyugdíj szempontjából nem számítható be, de a szolgálat megszakításának nem tekinthető. 13. A tizennyolcadik életév betöltése előtt bármilyen minőségben eltöltött idő beszámítás tárgya nem lehet. 14. Az 1912. évi LXV. t.-c. 18. §-ának 1. pontjában említett hivataloknál, illetőleg 2., 3. és 4. pontjaiban felsorolt nyugdíj (nyugbér) intézetek kötelékébe tartozó állásokban tényleges minőségben eltöltött mindazt a szolgálati időt, mely az azokra nézve érvényben álló szabályzat szerint beszámításra alkalmas, a székesfővárosnál rendszeres alkalmazásban eltöltött szolgálati időhöz hozzá kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy az átlépés a tényleges szolgálatból, a rendelkezési állapotból vagy a nyugdíjazott állapotból történt. 15. A községeknél életfogytiglan történt megválasztás folytán rendszeresített állásban, valamint a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó állásban tényleges minőségben töltött szolgálati időt a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak ellátásának megállapításánál, az 1924. évi július hó 1-től kezdődőleg, — a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet összes határozmányai szempontjából — az említett nyugdíjszabályrendelet 9. §-ának a) és b) pontjaiban megjelölt hatóságoknál és hivataloknál eltöltött szolgálati idővel teljesen egyenlőnek kell tekinteni. A községeknél, valamint a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó állásban töltött szolgálati időt akkor is a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet határozmányainak megfelelően kell beszámítani, ha ez az idő, vagy annak egy része az illető községnél, illetőleg a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének szabályzata szerint másképp számíttatott volna be. 16. A rendezett tanácsú városnál eltöltött és az illető város nyugdíjszabályrendelete szerint beszámítható szolgálati időt, az 1924. évi július hó 1-től kezdve a nyugellátás szempontjából a törvényhatóságoknál töltött szolgálati idővel abban az esetben is egyenlőnek kell tekinteni, ha az alkalmazott a székesfővárosi, vagy a székesfővárosival egyenlőnek tekintendő, vagy az ellátás szempontjából a székesfővárosi szolgálattal viszonosságban álló szolgálatba a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet hatálybalépése előtt lépett át. 17. Olyan esetekben, amelyekben a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a beszámítható szolgálati időhöz egy, vagy több hadiév hozzászámításának van helye, a hadiévet, vagy hadiéveket a megállapított beszámítható szolgálati időhöz csak egyszerűen lehet hozzászámítani, vagyis a hadiévekre a szolgálati időnek úgynevezett kedvezőbb számítása (például 7 hó helyett 8 hó) nem alkalmazható. Hadiév hozzászámításának csak abban az esetben van helye, ha a tisztviselőnek, vagy egyéb alkalmazottnak a beszámítható szolgálati ideje 9 évet és 6 hónapot meghalad. 18. A hadjárat alatt úgy a katonai, mint a székesfővárosi szolgálatra képtelenné vált fővárosi tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugdíjának a jelen határozat szerint való megállapításánál nem jöhet figyelembe az a körülmény, hogy a nyugdíjas, a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló 1922. évi 2700. M. E. számú és az 1922. évi 7200. M. E. számú, valamint az ezeket módosító rendeletek alapján ellátásban (rokkantjáradékban) részesül, vagyis a jelen határozat szerint járó ellátást részükie akkor is teljes összegében kell megállapítani, ha az illetők a hivatkozott rendeletek alapján is részesülnek ellátásban. 19. Az olyan nyugdíjas, aki az 1924. évi július hó l-ig a székesfővárostól járó nyugdíján kívül az államkincstártól, vagy olyan külön nyugdíjintézetek (nyugdíjalapok stb.) valamelyikének terhére is részesült ellátásban, amely állami szolgálat vagy nyugdíjintézet (nyugdíjalap stb.) a székesfővárossal az érvényben álló jogszabályok, illetőleg a jelen határozat szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban van, az 1924. évi július hó 1-től kezdődőleg, a részére többféle jogcímen járó ellátások helyett csak egy jogcímen, tehát vagy a székesfőváros, vagy az államkincstár, illetőleg a nyugdíjintézetek valamelyike terhére kaphat ellátást. A nyugdíjat ebben az esetben az illetőnek a különféle nyugalombahelyezések időpontjában betöltött állásai közül az után az állása után kell megállapítani, amely állással az 1924. évi 5000. M. E. számú rendelet, illetve a jelen határozat szerint magasabb