Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

9. 1924. október 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1104

290 1924. október 8-iki tanácsülés. 1104. szám. az arra a fizetési osztály és fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést (nyugdíjba beszámítható javadalmazást) kell alapul venni, amely fizetési osztályra és fizetési fokozatra nézve megállapított fizetés alapulvétele mellett volt a nyugdíj az 1556/1923. kgy. számú közgyűlési határozat II. részében foglalt rendelkezések alapján az 1924. évi június hó 30-áig megállapítva. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket a kegyelmi ellátásban (kegydíjban) részesülő volt tisztviselők és egyéb alkalmazottak ellátásának (kegydíjának) megállapításánál értelemszerűen kell alkalmazni. 3. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A) II. része 3. pontjának első és második bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák: a) „Azok a nyugalmazott közszolgálati alkalmazottak, akiket bármilyen jogszabály alapján tizenöt beszámítható évnél rövidebb beszámítható szolgálati idővel helyeztek nyugalomba, 1924. évi július hó 1-től kezdve a rájuk nézve érvényes jogszabályok szerint különben járó ellátási díjaknak csak 60%-ára tarthatnak igényt. Az említett nyugdíjasok közül azonban azoknak, akik semmiféle keresettel vagy jövedelemmel nem bírnak és teljesen munka- és keresetképtelenek, jogukban áll a teljes munka- és keresetképtelenségüket a népjóléti és munkaügyi miniszter — illetőleg, amennyiben a honvédelmi miniszter fenhatósága alá tartozó nyugdíjasról van szó, az utóbbi — által meghatározott felülvizsgálóbizottság útján és időpontban megállapíttatni, amely esetben az említett korlátozás rájuk nézve a teljes munka- és keresetképtelenség megállapításának napját követő hó 1-től kezdve nem nyer alkalmazást. Ugyancsak nem nyer alkalmazást az említett korlátozás az 1912. évi LXV. t.-c. 41. §-ának 2. bekezdése alapján nyugdíjat élvezőknek, valamint azokra a nyugállományú katonai, valamint csendőr, folyamőr és vámőr egyénekre, akik sérülési pótdíj élvezetében állanak." b) „A közszolgálati alkalmazottak illetményének a hivatkozott a) melléklet A) II. része 1. pontjának második bekezdése értelmében eszközlendő felemelése alkalmával a nyugalomba helyezett egyéneket megillető ellátási díjakat átmenetileg, a költségvetési egyensúlynak a jelen törvény értelmében leendő helyreállítási ideje alatt nem a mindenkori fizetés (beszámítható javadalmazás) teljes összegének alapulvétele mellett, hanem úgy kell megállapítani, hogy az ellátási díjak kiszámításának alapjául annak a mindenkori fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak) az alább meghatározott százaléka szolgáljon, amely fizetésre (beszámítható javadalmazásra) a nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottnak — abban az állásban, (alkalmazásban), amelyben nyugalomba helyeztetése időpontjában szolgálatot teljesített — igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Ez a százalék, ha a nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottaknak a beszámítható szolgálati ideje: 30 évnél kevesebb 85%-a 30 év vagy ennél több, de 35 évnél kevesebb .... 90%-a 35 év vagy ennél több, de 40 évnél kevesebb . . - . . 95%-a 40 év vagy ennél több 100%-a a mindenkori fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak). Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, akik a hatvanadik életévüket betöltötték, valamint azokra, akiknek a nyugdíja az előző bekezdésben foglalt korlátozással állapíttatott meg. A fenti rendelkezéseknek megfelelően kell az özvegyeknek és árváknak az ellátási díjait is megállapítani; vagyis minden egyes esetben meg kell állapítani, hogy az elhalt férjnek, illetőleg atyának mennyi volt a beszámítható szolgálati ideje és ennek figyelembevételével kell megállapítani azt, hogy a fentiek szerint a mindenkori fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak) hány százaléka képezheti az özvegyek és árvák ellátási díjai kiszámításának az alapját. Ha a fentiek szerint megállapított ellátásnak az összege az addig élvezett ellátásnak az összegénél kisebb lenne, úgy az illető nyugdíjasnak, özvegynek vagy árvának az addig élvezett ellátást kell fizetni mindaddig, amíg a fenti rendelkezések folytán járó ellátásnak az összege az addig élvezett ellátásnak az összegét el nem éri." Azt, hogy ezeket a rendelkezéseket a székesfővárosi közigazgatási és közkórházi nyugdíjasokra (kegydíjasokra) vonatkoztatva miképpen kell végrehajtani, az alábbi 5—8. pontok szabályozzák. 4. Elsősorban az alábbiak figyelembevételével meg kell állapítani azt, hogy mennyi nyugdíj járna abban az esetben, ha az 1924. évi IV. t.-c.-nek a fenti 3. pontban említett korlátozó rendelkezései nem nyernének alkalmazást. A nyugdíjat az 1924. évi július hó 1-től kezdödőleg a fenti 2. pont szerint alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) azzal a százalékával kell megállapítani, amely százalék az érvényben álló jogszabályok szerint az illető nyugdíjas beszámítható szolgálati idejének megfelel. Azoknak a kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet 4. §-ának harmadik bekezdése alapján engedélyezett ellátásokban részesülöknek ellátását, akik ilyen ellátásban már az 1924. évi július hó 1-ét megelőző időben is részesültek, a fenti 2. pont szerint alapul veendő fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) ugyanolyan százalékával kell