Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

9. 1924. október 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1104

1924. október 8-iki tanácsülés. 1104. szám. b) az erdő- és mezőőri teendőket végző, a fertőtlenítő intézetekhez beosztott, a hordójelző hivatalban szolgálatot teljesítő „hordójelző", továbbá a „mérlegmester", valamint a vízművekhez beosztott és ott zárcsapfelügyelői és ellenőri teendőket végző altisztek a 4. fizetési fokozatig bezárólag 8 aranykorona, az 5. fizetési foko­zattól lefelé 6 aranykorona, az egészségőri teendőre beosztott altisztek a 4. fizetési fokozatig bezárólag 5 aranykorona, az 5. fizetési fokozattól lefelé 4 aranykorona, a gépkocsivezetői, szerelői és egyéb gépészeti teendőket végző altisztek a 4. fizetési fokozatig 10 aranykorona, az 5. fizetési fokozattól lefelé 8 aranykorona havi pótlékban; c) a világháborúban résztvett azok az alkalmazottak, akik legalább 12 hónapot töltöttek el arcvonalbeli szolgálatban, vagy akik csak azért nem tölthettek el teljes 12 hónapot arcvonalbeli szolgálatban, mert oly sebesülést szenvedtek, amely miatt arcvonalbeli szolgálatra alkalmatlanná váltak, vagy saját hibájukon kivül hadifogságba estek, a viselt állásukra és a fizetési osztályra való tekintet nélkül havi 5 aranykorona hadipótlékban; d) a világháborúban résztvett azok az ideiglenes hivatalnokok, végleges (kinevezett) altisztek és tűzoltók pedig, akik a most meghatározott feltételeknek megfelelnek, havi 272 aranykorona hadipótlékban. 6. A havidíjasoknál a havidíjasi, ideiglenes altiszteknél a havibéresi minő­ségben megszakítás nélkül eltöltött szolgálati idő alapján kell az új havidíjat, ille­tőleg az új havibért megállapítani. Beszámítható szolgálatnak kell tekinteni mind­azt a szolgálatot, amelyet a havidíjas, havibéres az állami és vármegyei hatósá­goknál, hivataloknál, vállalatoknál és intézeteknél, továbbá a városi és községi közigazgatási szolgálatban havidíjasi (havibéresi) minőségben eltöltött. Oly esetekben, amelyekben a havidíjasi (havibéresi) szolgálatban hat hónapot meg nem haladó megszakítás mutatkozik, a megszakítás előtti és utáni időpontban eltöltött szolgálatot együttesen kell számítani, hat hónapot meghaladó megszakítás esetén a megszakítás előtti szolgálatot figyelmen kívül kell hagyni. 7. Azok az alkalmazottak, akik a 2., 3., 4., 5. és 6. kimutatások szerinti fizetéseket kapják, valamint a kerületi szülésznők, újonctűzoltók és próbavámőrök folyó évi július hó 1-től kezdődően, folyó évi szeptember hó 1-től kezdődően pedig az összes alkalmazottak, további intézkedésig havi 10 aranykorona közleke­dési segélyben részesülnek. 8. A közigazgatási és közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakás­pénzei tekintetében külön történik intézkedés. 9. Az 1890/1913. és a 873/1915. kgy. számú nyugdíjszabályrendelet értelmé­ben fizetendő nyugdíjjárulékokat, az 1924. évi július hó 1-től kezdve a minden­kori fizetés után kell fizetni. 10. A közigazgatási és közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak ingyenes élelmezésben nem részesülhetnek, hanem az élelmezésnek önköltségi árát megtérí­teni tartoznak. Azt, hogy egyes különleges indokok (különleges szolgálat, a hivatalos munka­időt jelentékenyen meghaladó szolgálat stb.) alapján mely tisztviselők és egyéb alkalmazottak részesülhetnek az élelmezés tekintetében az önköltségi árnál nagyobb kedvezményben, a polgármester esetről-esetre állapítja meg. Az önköltségi ár felé­nél nagyobb kedvezményben azonban senki sem részesülhet. 11. A közigazgatási és közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak 1924. évi július hó l-től kezdve a megállapított hivatalos órákon túl teljesített munka után külön díjazásban (óradíjban, átalányban stb.), nem részesülhetnek. Az egyes tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére különleges tevékenységükért ezidőszerint juttatott mindenféle díjazást felülvizsgálat alá kell venni abból a szempontból, hogy az eddig élvezett díjazásnak további fentartása indokolt-e? Indokolt esetben a kiutalandó díjazást aranykoronában kell megállapítani. 12. A tényleges szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak az érvény­ben álló törvény, illetve szabályrendelet szerint az arra igényjogosult családtagjaik után eddig kapott családi pótlék és kedvezményes árúellátás, illetőleg élelmezési adagváltság helyett az 1924. évi július hó l-től kezdve havonként előre kifize­tendő családi pótlékban részesülnek. A családi pótléknak az összege a székesfővárosi alkalmazottak családi pótlé­káról szóló 903/1918. kgy. számú szabályrendelet 2. §-ában megállapított négy csoport szerint: az első csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult család­tag után egy hónapra 10 aranykorona; a második csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult családtag után egy hónapra 9 aranykorona; a harmadik csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult családtag után egy hónapra 8 aranykorona; a negyedik csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult családtag után egy hónapra 7 aranykorona. A gyermek után járó családi pótlék szempontjából eddig megállapítva volt értékhatár 1924. évi július hó l-től kezdve havi 10 aranykoronában állapíttatik meg. Eszerint 1924. évi július hó l-től kezdődőleg a családi pótlék szempontjá­ból a gyermeket csak abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az általa élve-

Next

/
Thumbnails
Contents