Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

8. 1924. szeptember 10. tanácsülés jegyzőkönyve - 1064 - 1065

1924. szeptember 10-iki tanácsülés. 1066. szám. 267 hogy a hamisítatlan, tőrülmetszett, faji jellegünk minden vonását feltüntető magyar kultúra soha senki által meg nem csorbítható otthont találjon közoktatásunkban és egyéb közművelődési intézményeinkben. Méltóságod ebbe a nagy munkába kapcsolódik bele magas ellenőrző és fel­ügyeleti hatáskörénél fogva akkor, amikor kormánybiztosi tisztét elfoglalja és amikor a közgyűlés hatáskörében eljáró tanácsülésünkön az elnöki széket elfoglalja. Új intézménynek, új férfiúnak a közigazgatásba való bekapcsolása rendszerint bizonyos zökkenővel jár akkor, ha az új férfiú nem ismeri a régi intézményeknek a multak tiszteletén alapuló hagyományos szellemét. De Méltóságodnál ez az aggály nem él lelkünkben. Méltóságod hosszú idő óta kiváló vezetője a főváros egyik leghatalmasabb intézményének, üzemének, a Gázműveknek és ebben a minőségében alkotó tehetsége, szervező ereje mellett fényes tanújelét adta a főváros iránt érzett szeretetének és tiszteletének az önkormányzati szervek iránt, különösen a székes­főváros tanácsa iránt, amely Méltóságodat a maga nagy munkájában mindig a legmelegebben támogatta. Méltóságod ezen új hatáskörében is, amidőn sokkal tágabb terrénum nyílik meg előtte, ezeket a szellemi és erkölcsi tulajdonságokat nemcsak egy intézmény, hanem a főváros összes intézményei és az egész főváros egyetemes közönsége javára fogja érvényesíteni és meg vagyok győződve, hogy csak ebben a minőségben új nekünk, egyébként marad aki volt, a mi jó igaz barátunk, hűséges és fáradhatatlan munkatársunk. Mint ilyent az egész tanács nevében és a magam nevében is szívből üdvözlöm. Nagy megnyugvás az nekünk, hogy Méltóságod a kormány teljes bizalmát hozza ide az elnöki székbe és ezt az értéket a székesfőváros közönsége javára fogja érvényesíteni. Régi axióma és én mindig vallottam, de áll különösen ezekben a súlyos napokban, amelyeket mi most élünk, hogy úgy az ország, mint annak fővárosa csak akkor fogja tudni elvégezni a talpraállításnak nehéz munkáját, hogy ha köztük a legteljesebb harmónia és összemüködés van. Áll ez különösen a székes­fővárosra, amely az ország lakosságának egyhetedét foglalja magában és minden egyéb szemponttól eltekintve, ez a kiemelkedő helyzete is indokolttá teszi, hogy joggal várhat és remélhet a kormánytól megkülönböztetett bánásmódot. Mi bízunk abban, hogy a kormány teljes bizalmát élvező kormánybiztos megoldásra fog juttatni a közigazgatás, a közellátás, a közegészségügy terén és más terekén bizonyos függő kérdéseket, amelyeknek megoldása, illetve megfelelő megoldása eddig még késik. Kérjük tehát Méltóságodnak szíves támogatását ezekben a kérdésekben és a magunk részéről úgyis mint a kormány itteni képviselőjét illő tisztelettel üdvözöljük. Óriási nagy feladat az, ami előttünk megoldásra vár. Óriási az a hatáskör, amelyet mi betoltunk. Óriási az a hatalom, amely nekünk adatott. De nálunk a hatalom nem öncél, hanem csak eszköz eszményeinknek megvalósítására, a meg­valósításhoz közelebb juttatására. Tántoríthatatlan hűséggel nemzeti eszményeinkhez, megingathatatlan hittel a magyar jövőben, keresztény erkölcsi alapon megyünk előre a megkezdett úton és meg vagyok győződve, hogy a hatásköreink kölcsönös tiszteletben tartása mellett sikeresen fogjuk megoldani azokat a nagy feladatokat, amelyek reánk várnak. Én még egyszer szívből üdvözlöm Méltóságodat, felajánlom a mi munka­erőnket, a mi támogatásunkat és éppúgy Méltóságodét is kérjük a mi nehéz munkánkhoz. Az ülés tagjai a polgármester felszólalását általános helyesléssel fogadják. Az elnöklő kormánybiztos, helyettes főpolgármester javasolja, hogy a közgyűlést pótló tanácsülés, a polgármester indítványához képest, a távozó Tersztyánszky Kálmán helyettes államtitkárhoz intézzen búcsúiratot. Ezután a következőkben folytatja: . Méltóságos Polgármester Úri Tisztelt közgyűlést pótló Tanács! Igen szépen köszönöm azt a meleg üdvözlést, mellyel engem a polgármester úr köszönteni szíves volt most, amidőn a kormányzó úr Őfőméltósága legmagasabb kinevezése s a kormány megtisztelő bizalma alapján, mint kormánybiztos, elsőízben teljesítem kötelességemet a főpolgármesteri ügykörben. Nehéz elhatározás volt részemről ennek a megbízatásnak az elvállalása s hogy ez mégis így történt, annak oka a főváros iránt érzett határtalan szeretetemben, a hűséges kötelességteljesítésre valló készségben és áldozatos polgári mivoltomban rejlik. Ezek a motívumok irányították az én elhatározásomat s ezek fogják a kormánybiztosi mű­ködésemet is irányítani. A kormánybiztosi kinevezés folytán s annak tartamára meg kell válnom attól a munkahelytől, — a gázművek vezetésétől, — ahol 14 évet töltöttem a főváros közönségének nagy gazdasági érdekei szolgálatában. Ez alatt az idő alatt az én hatóságomnak, a tekintetes tanácsnak, nemkülönben a törvényhatósági bizottság­nak is teljes bizalmát élveztem s ezt én abszolút hűséggel viszonoztam. A mi eredményes együttműködésünk ideje alatt megismertem és megszerettem ezt az illusztris testületet s úgy érzem, hogy ez kölcsönös volt. Azt kérem tehát Önöktől elsősorban, hogy az érzelmeknek ez a statusquo-anteja maradjon meg közöttünk a jövőre is.

Next

/
Thumbnails
Contents