Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

7. 1924. augusztus 11. tanácsülés jegyzőkönyve - 1044 - Szabályrendelet a közlekedési adóról.

256 1924. augusztus 11-iki tanácsülés. 1044. szám. b) az állam és a székesfőváros (állami, városi üzemek, intézetek, tűzoltóság) tulajdonában vannak, továbbá a katonai vagy polgári hatóságok által hatósági célokra igénybevett magántulajdont képező járómüvek is, ennek az igénybevételnek a tartamára; c) a budapesti Önkéntes Mentőegyesület és a Vöröskereszt-Egylet tulajdonában és használatában vannak; d) az idegen államok diplomáciai képviselőinek és exequaturt nyert és nem magyar állampolgár hivatásszerű konzulainak, továbbá a diplomáciai képviseletnél és konzulátusnál alkalmazott külföldi egyéneknek, végre a mindezek vagy családjaik használatára szolgálnak oly mérvben, mint aminő mérvben a viszonosság az illető államban idevonatkozólag biztosítva van; e) az Önkéntes tűzoltóságnak és a magán (gyári) tűzoltóságnak tulajdonában vannak és hivatásuk teljesítésére szükségesek; f) az 1. §. a) pontja alá tartozó közlekedési vállalatoknak és vállalkozóknak kizárólag a forgalom lebonyolításához, továbbá a pálya fentartásához és a közlekedési akadályok megszüntetéséhez szükségesek; g) eladási célból raktáron vannak. Mentesek továbbá ez alól az adó alól: h) a közlekedési vállalatok által saját alkalmazottaik és hozzátartozóik részére, valamint a hivatalos célokra kiadott szabadjegyek és igazolványok tulajdonosai. Az eddigi személyes mentességek érvényben maradnak. 3. §• Adótételek. A közlekedési adó tételei: a) Az 1. §. a) pontjában körülírt közlekedési eszközöket igénybevevő utasok a viteldíjon fölül a viteldíj 10%-át kötelesek fizetni közlekedési adó fejében. A bérletjegy- és hetijegytulajdonosok a bérletjegy, illetőleg hetijegy árának, az igazolvány-, vagy szabadjegytulajdonosok pedig az azonos útirányú bérletjegy árához viszonyított igazolvány, vagy szabadjegy értékének 10%-át kötelesek fizetni közlekedési adó fejében. b) Az 1. §. b) pontja alá tartozó személyszállító járómű tulajdonosa köteles: 1. lófogatú bérkocsi után és pedig minden egylovas fogat után (kocsi lóval) havi 10 aranykoronát minden kétlovas fogat után (kocsi lovakkal) havi .... 15 „ 2. géperejű bérkocsi után lóerőnkint évi 35 „ közlekedési adó fejében fizetni. A b) pont szerint fizetendő közlekedési adó áthárítható, de az ezeket a közlekedési eszközöket igénybevevő utasoktól külön nem követelhető, hanem a viteldíjszabásban kell foglaltatnia. c) Az 1. §. c) pontja alá tartozó személyszállító járómű tulajdonosa vagy birtokosa köteles: 1. lófogatú járómű után és pedig minden egylovas fogat után (kocsi a lóval) havi 6 aranykoronát minden kétlovas fogat után (kocsi a lovakkal) havi . . 10 „ 2. géperejű járómű után és pedig A) minden, csakis magánhasználatra szolgáló szárazföldi géperejű járómű (autó) után: I. 10 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 15 aranykoronát II. 20 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 20 III. 30 lóerő teljesítményig lóerönkint évi 25 „ IV. 30 lóerőn fölül lóerőnkint évi 30 „ B) minden két- vagy háromkerekű szárazföldi géperejű járómű (motor) után: —• V. lóerőnkint évi 4 aranykoronát C) minden vízi gépjárómű után: VI. 10 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 10 „ VII. 10 lóerőn felül lóerőnkint évi 20 „ közlekedési adó fejében fizetni. Az egészben hazai gyártmányú gépjáróművek után a gépjárómüvekre megállapított adótételek 50°/o-ával, a részben hazai gyártmányúak után pedig 25%-ával alacsonyabb adótételek fizetendők. Hazai gyártmányúaknak kell tekinteni azokat a gépjárműveket vagy karoszszériákat is, amelyek az elszakított területen lévő aradi vagy esetleg más gyárból az elszakítás előtt kerültek a mostani Magyarország területére. E tekintetben, valamint a részben hazai gyártmány kérdésében felmerülő vitás esetekben a kereskedelemügyi miniszter dönt. A közúti gépjáróműveknél a lóerők számát az 1910. évi 57.000. számú B. M. szabályrendelet alapján kiadott forgalmi engedély szerint kell meghatározni. Ameny-