Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
7. 1924. augusztus 11. tanácsülés jegyzőkönyve - 1012 - 1013 - 1014 - Szabályrendelet a székesfőváros népjóléti igazgatásának szervezéséről.
Í924. a uguszt us 11-iki tanácsülés. 1014. szám. 235 26. §. A központi népjóléti bizottság elnöke: a polgármester, helyettes elnöke: a közjótékonysági ügyosztályvezető tanácsnok. Tagjai: a) a belügyminisztériumnak és a népjóléti és munkaügyi minisztériumnak kiküldött képviselői, akiknek megbízatása felettes hatóságuk által való visszavonásig szól, továbbá a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya vagy helyettese, a fiatalkorúak felügyelő hatóságának elnöke vagy helyettese, valamint az állami gyermekmenhely igazgatója ; b) a székesfőváros tanácsának közoktatásügyi, közélelmezési, közjótékonysági, közegészségi, szociálpolitikai ügyosztályai élén álló tanácsnokok, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a tiszti főügyész, a kerületi elüljárók értekezletének elnöke vagy mindezeknek helyettesei; c) a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése által háromévenkint választott húsz fővárosi bizottsági tag, akik ez időszak lejártával újra is megválaszthatok; d) a székesfőváros társadalmi népjóléti tevékenységének vezető egyéniségei sorából a székesfőváros tanácsa által meghívott húsz tag, akiknek megbízatása három évre szól, de akiket á tanács megbízatásuk lejártával ismételten újra is meghívhat. 27. §. A központi népjóléti bizottságnak csak tanácskozó és véleményező hatásköre van. Ügyeit elnöki üléseken, vagy a népjóléti igazgatás egyes ágai szerint több albizottságban is készítheti elő. A bizottság állandó előadója a tanácsi közjótékonysági ügyosztályból, többi előadója pedig az érdekelt ügyosztályokból kirendelt tisztviselők. 28. §. A jogi tanácsadást és jogi segítséget a szolgálati utasításban részletesen megállapítható módozatok mellett a tiszti ügyészségnek e célra kirendelt tagjai szolgáltatják. Ezen hatáskörükben a feleket, akik e végből közreműködésüket igénybe veszik, jogi tanáccsal és útbaigazítással ellátják, ahol lehetséges, őket barátságosan kiegyeztetik, érdekükben a hatóságokhoz megkereséseket intéznek, ügyeikre vonatkozólag felvilágosítást kérnek és mindent elkövetnek, hogy a méltányos kérelem teljesüljön és a jogos panasz orvoslást találjon, esetleg a feleket kísérőlevéllel látják el, peres ügyekben pedig segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az arra rászorulók pártfogó ügyvédhez jussanak. A jogi segély e fogalom körén túl nem terjed. B) A kerületi eliiljáróság és a kerületi népjóléti bizottság. 29. §. A közsegítésre szorulók közvetetlen segélyezéséről és gondozásáról a székesfőváros területén a törvényes rendelkezések 1 ) alapján a kerületi elüljáróságok intézkednek ; intézkedéseiket a tágabbkörű népjóléti gondozás tennivalóira is kiterjesztik és mindezen ügyeket a kerületi elüljáróság más közigazgatási ügyköreitől elkülönítve a kerületi elüljáróság épületében e célra berendezett külön népjóléti irodában, a kerületi el ül járónak, vagy az általa megbízott helyettesének közvetlen vezetésével intézik. Hatáskörük általánosságban a következő: a) ellátják elsőfokúlag a segélyezést úgy a szegényellátás szűkebb körében, mint a népjóléti gondozás tágabb körében a 21. §. e) pontjában foglalt kivétellel; b) végzik a közsegítésre, illetőleg a népjóléti gondozásra szorulók kutatása, felügyelete és gondozása körül való tennivalókat; c) ellátják a szegények részére az útbaigazításra és tanácsadásra vonatkozó tennivalókat, végül d) végrehajtják a tanács e részben való utasításait. E hatáskört a kerületi elüljáróságok a hatósági szegényügyi tevékenységet illetőleg a törvény 2 ) alapján, a hatósági és a társadalmi népjóléti gondozást illetőleg pedig ennek a szabályrendeletnek az alapján a kerületi választmánnyal együtt töltik be. A kerületi választmány szegény- és gyermekvédő ügyekben s általában népjóléti ügyekben, mint kerületi népjóléti bizottság jár el. ») 51.000/1899. B. M. rendelet. 2) 1893: XXXIII. t.-c. 18. §-ának 5. pontja és 30. §-ának 3. pontja.
