Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
4.1924. április 9. tanácsülés jegyzőkönyve - 338 - 339 - 340
1924. április 9-iki tanácsülés. 338—340. szám. 109 II. JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Tersztyánszky Kálmán kormánybiztos, h. főpolgármester elnöklete mellett: dr. Sipőcz Jenő polgármester, dr. Buzáth János alpolgármester, dr. Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester, Fock Ede, dr. Berezel Jenő, Bukovszky Viktor, dr. Városy Gyula, Orczy Gyula, Édes Endre, Vájna Ede, dr. Lobmayer Jenő, dr. Purebl Győző, Liber Endre, Schőberl Ferenc tanácsnokok, Szabóky Lajos h. tanácsnok-főjegyző, dr. Gömöry Albert, Schara Béla főjegyzők, Csármán Ferenc műszaki tanácsos. !338. Tersztyánszky Kálmán kormánybiztos, h. főpolgármester-elnök a törvényhatósági bizottság hatáskörében eljáró tanácsülést délután 6 órakor megnyitván, miután üdvözli a megjelenteket, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Zilahi-Kiss Jenő alpolgármestert és Bukovszky Viktor tanácsnokot kéri fel. !339. Elnök jelenti, hogy a mai ülésből való távolmaradásukat kimentették: Folkusházy Lajos alpolgármester és Till Antal tanácsnok, akik szabadságon vannak, továbbá dr. Csupor József tanácsnok másoldalú hivatalos elfoglaltsága miatt, Borvendég Ferenc tanácsnok, aki beteg és Barczen Gyula tanácsnok, aki hivatalos ügyben külföldre utazott. Ezzel kapcsolatosan bejelenti, hogy az V. ügyosztály napirenden levő tárgyait dr. Gömöry Albert főjegyző, a XII. ügyosztály tárgyait Schara Béla főjegyző és a III. ügyosztály tárgyait Csármán Ferenc műszaki tanácsos fogja előadni. Tudomásul szolgál. !340. Az elnök a közelmúlt napokban elhunyt Kajlinger Mihály vízvezetéki vezérigazgatóról és Rózsavölgyi Gyula nyugalmazott alpolgármesterről a következőkben emlékezik meg: Tekintetes Tanács! Megilletődéssel jelentem, hogy a székesfővárost a legutóbbi napokban két súlyos veszteség érte. A folyó hónap 3-án váratlanul elhunyt Kajlinger Mihály udvari tanácsos, a székesfővárosi vízművek vezérigazgatója, 4-én pedig Rózsavölgyi Gyula udvari tanácsos, nyugalmazott alpolgármester hunyta le örökre szemeit. Kajlinger Mihály 40 évig állott a székesfőváros szolgálatában és ezen idő alatt munkaerejét csaknem teljes egészében a vízművek megteremtésének és további fejlesztésének és vezetésének szentelte. Kajlingernek ez a legszemélyesebb alkotása a 90-es években készült el s nevét Európaszerte ismertté, a székesfővárosban pedig örökre emlékezetessé tette. Az egész külföld érdeklődött Kajlinger e nagy alkotása iránt és számos nagy európai város tanulmányoztatta a székesfővárosnak ezt az egyik legjelentékenyebb intézményét. Rózsavölgyi Gyula alpolgármester 41 évet töltött a székesfőváros szolgálatában és ezen időnek nagyobbrészét főtisztviselői állásokban. 1874-ben lépett a főváros szolgálatába s már 1890-ben főjegyző, 1892-ben tanácsnok, majd 1897-ben alpolgármester lett. Kiváló képességekkel megáldva, nagy hozzáértéssel látta el a reá bízott feladatokat s különösen a székesfőváros tanügyi igazgatásának fejlesztése körül szerzett nagy érdemeket. A nemzeti ellenállás idejében, amikor Halmos János lemondott, huzamosabb időn át volt a székesfőváros helyettes polgármestere s ezt az állást a legnehezebb időkben közmegelégedésre, nagy tapintattal és tudással töltötte be. 28