Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

1.2 1923. január 12. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 110 - 111 - 112

- 1923. január 12-i

ki közgyűlés. 109—112. szám. 51 1922. év október—december hónapjaira szükséges költségek számításba vételével 908,304.775 koronában, a közkórházi alap saját bevételeit pedig 38,181.594 koronában állapítja meg és ezen adatok alapján felkéri a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy az 1922. október—december hónapokra az ápolási díjat napi 458 koronában állapítsa meg, illetőleg tudomásul veszi, hogy a tanácsnak az ügy sürgősségére való tekintettel utólagos jóváhagyás reményében saját hatáskörében tett ilyen értelmű felterjesztése alapján a miniszter úr a közkórházi ápolási díjat a jelzett időszakra napi 460 koronában állapította meg. Egyalkalommal a közgyűlés dr. Körmöczi Zoltán biz. tagnak a 10 évnél régebben működő közkórházi rendelő- és laboratóriumvezető orvosi állásoknak II. oszt. főorvosi állásokká való átszervezése ügyében tett indítványát tárgyalás és javaslat végett kiadja a tanácsnak. A közgyűlés ezt a határozatot jóváhagyás végett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez felterjeszti. !110. Dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester, elnök, az elnöki széket dr. Buzáth János alpolgármesternek adja át. !111. Tárgyaltatott a bizottság és a tanács 104.512/1922—

X. számú előterjesztése a Kun-utcai fiókközkórházban levő VI. sebészosztályra egy alorvosi állás szervezése ügyében. A közgyűlés a tanácsnak a közkórházi, közegészségügyi, pénzügyi és jogügyi bizottságok által is pártolt előterjesztése alapján a Kun-utcai fiókközkórházban levő VI. sebészi osztályra egy alorvosi állást szervez, a közkórházi alorvosok részére mindenkor megállapított rendszeres illetményekkel. Ezt a határozatot a közgyűlés jóváhagyás végett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez felterjeszti. !112. Tárgyaltatik a bizottság és a tanács 126.206/1922—

X. számú előterjesztése a községi műszerüzemnek adandó forgótőke fedezete ügyében. Ereky Károly bizottsági tag mint első felszólaló hosszabb beszédben foglalkozik a székesfőváros életében nagy fontossággal bíró üzemek számadási és üzletviteli módszerével. Szerinte az üzemek közül néhány a mai szervezetében nem felel meg a rendeltetésének. Az üzemek átszervezéséről szólva, kijelenti, hogy ő az üzemek pénzfeleslegei elhelyezésének egységesítése mellett foglal álláspontot és tervét abban a formában kívánja megvalósítani, hogy minden üzem folyószámlája a Vásárpénzlárhoz fusson be. Alalpelvül tűzi ki, hogy minden üzemnek el kell tartania önmagát, s a kölcsönre szoruló üzem a más üzemek pénzfeleslegéből ideiglenesen támogattassék. Határozati javaslatot nyújt be, hogy f. évi március 1-éig a székesfőváros összes vagyonáról és valamennyi üzemeiről terjesszen be a tanács kalkulációt és üzemstatisztikát. Ebből a célból egy üzemi bizottság kirendelését szeretné látni, amely bizottságban képviselve legyen a székesr főváros egész közönsége, tehát úgy az ellenzék, mint a többségi párt is. Bejelenti, hogy ezt a tervét minden körülmények között keresztül óhajtja vinni, mert ezt a székesfőváros közönsége érdekében halaszthatatlannak tartja és kéri a közgyűlés egyetemét határozati javaslatának az elfogadására és az abban kitűzött terveinek keresztülvitelére. Az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után dr. Buzáth János alpolgármester, elnök az ülést újból megnyitván, bejelenti, hogy habár az interpellációk előterjesztésére szánt idő el is érkezett, helyesebbnek tartaná, ha előbb a tárgyalás alatt levő ügy fejeztetnék be. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadja és folytatja a községi műszerüzem forgótőkéjének tárgyalását. Horváth Károly (IV. ker.) bizottsági tag felszólalása után dr. Baracs Marcell bizottsági tag válaszol Ereky Károly bizottsági tag elhangzott felszólalására és kijelenti, hogy a felszólalás irányával, szellemével, hangjával, okfejtéseinek érdemével, következtetésbeli eredményeivel úgyszólván mindenben egyetért, az indítványt úgy a saját, mint pártja nevében elfogadja. Ezután Heltai Béla bizottsági tagnak Ereky Károly indítványát kiegészítő javaslatának előterjesztése, majd dr. Miklós Ferenc bízottsági tag felszólalása után a közgyűlés ebben az ügyben a következő határozatot hozza: A közgyűlés a tanácsnak a műszerüzemi házi bizottság és a pénzügyi bizottság által is pártolt javaslatára elhatározza, hogy a községi műszerüze m forgói tőkéjét 15,000.000 azaz Tizenötmillió koronáról 30,000.000 azaz Harmincmillió koronára emeli fel és ezt az összeget a kölcsönpénzek terhére engedélyezi olyképen, hogy az üzem a most engedélyezett 15,000.000 azaz Tizenötmillió forgótőke után évi 8% (Nyolc százalék) kamatot tartozik fizetni. Az engedélyezett összeget a kölcsönpénzeknél, annak „Tőkeforgalom" csoportjában „Kamatozó előlegek" címen kell elszámolni. Horváth Károly bizottsági tagnak azt az inditványát, miszerint kimondandó volna, hogy a műszerüzem a most engedélyezett 15 millióval 30 millióra felemelt