Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

20.5 1923. december 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1748

666 1923. december 21-iki közgyűlés. 1747—1748. szám. A 78.701,797.782 K kiadásból a 77.913,226.030 K bevétellel fedezett összeg levonása után jelentkező 788,571.752 K hiány fedezéséről a közgyűlés — elfogadva a tanácsnak és a pénzügyi bizottságnak azt a javaslatát, mely szerint ez a hiány a bevételek intenzív kimunkálásával és a szükségletek kielégítésénél érvényesítendő takarékossággal az évi kezelés folyamán küszöböltessék ki — külön nem gondoskodik. A közgyűlés az 1922. évi XXIII. t.-c. 16. §-ában foglalt rendelkezéshez képest e törvény 1. §-ának 1., 2., 6., 7., 8. és 9. pontjában felsorolt jövedelmek után járó általános kereseti adó kivetési kulcsát az 1923. évre öt százalékban állapítja meg. Az átruházási jog (virement) gyakorlását a közgyűlés az egyes címeken belül a tételek alatt előirányzott összegekre vonatkozóan engedélyezi. A kisajátítási alap költségvetését a közgyűlés 58,733.032 K bevétellel és ugyanannyi kiadással, a 20 millió Ks burkolókölcsön költségvetését 1,537.231 K bevétellel, 1,532.340 K kiadással és ehhezképest 4.891 K fölösleggel, az ingatlanok szerzése és elidegenítésére vonatkozó költségvetést pedig 1,164.700 K bevétellel és ugyanannyi kiadással a bemutatott tervezet szerint állapítja meg. A közgyűlés a székesfővárosnak és a székesfőváros kezelése alatt álló intézeteknek, alapoknak és alapítványoknak ekként az 1923. évre megállapított költségvetését két hitelesített példányban az 1872. évi XXXVI. t.-c. 4. §-ának megfelelően a m. kir. belügyminiszter úrhoz fölterjeszti. Erről a közgyűlés a tanácsot jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. !1748. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 166.597/1923—

XII. számú előterjesztése a székesfővárosi gázmüvek 1924. évi költségelőirányzata ügyében. A közgyűlés a világítási üzemi és a pénzügyi bizottság, valamint a tanács egybehangzó javaslatának elfogadásával a gázművek 1924. évi költségelőirányzatát k 69.495,470.100 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással megállapítja. Felhatalmazza a közgyűlés a tanácsot arra, hogy a költségelőirányzattal szemben az 1924. év folyamán esetleg elérendő nagyobb bevételből fedezhesse a beruházásoknak a költségvetésben biztosított kereteket meghaladó költségeit. Tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a gáz jelenlegi általános eladási egységára i a háztartások, a közkórházak, az állami és városi közintézetek részére, valamint minden egyéb fogyasztás után — kivéve a közszolgálati alkalmazottak gázfogyasztását — a békebeli egységárnak 2100-szorosa, vagyis köbméterenként 420 korona; ezzel szemben a közszolgálati alkalmazottak gázfogyasztását a m. kir. minisztertanács határozatának megfelelően évi 3000 m

3 fogyasztásig a mindenkori egységárnak 50%-ával, 3000 m

a fogyasztáson felül pedig a mindenkori egységáron kell számlázni. Felhatalmazza a közgyűlés a tanácsot arra, hogy a közadakozásokból és közalapítványokból fentartott magyar nemzeti és valláserkölcsi alapon álló emberbaráti és nevelőintézetek, továbbá a magyar nemzeti alapon álló vallási és valláserkölcsi intézetek és intézmények gázfogyasztását az 1924. évi január hó 1-ét követő mérőleolvasástól kezdődő érvénnyel az engedélyezés időpontját megelőző legutolsó háromévi fogyasztás átlagmennyiségéig a mindenkori egységárnak 25%-ával számiáztathassa 10—10 koronára felfelé kikerekítve, ezen átlagmennyiségen felül pedig a rendes eladási áron számiáztathassa. Végül a közgyűlés a gázmérők havi használati díját 1924. évi január hó 1-től kezdődőleg a 3, 5 és 10 lángú óra után 300 koronában, a 20 lángú óra után 600 koronában, a 30 lángú óra után 1000 koronában, az 50 és 60 lángú óra után 2000 koronában, a 80 lángú és ennél nagyobb gázmérő óra után pedig 3000 koronában állapítja meg. A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez felterjeszti és egyalkalommal a gázmüvek költségvetését az adatoknak a községi háztartás költségelőirányzatába való beállítása végett jegyzőkönyvi kivonat kapcsán 2 tsnácsnsk kia.dja.