Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923
1.1 1923. január 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 61 - Szabályrendelet a piaci helypénz, valamint a kikötési díjak és rakodóhelydíjak újabb megállapításáról
24 1 923. január 10-iki közgyfi lés. 61. szám. _____ A kocsi mellé lerakott árúkért — kivéve az árúminta gyanánt a kocsihoz támasztott egy zsákot — a helypénzt az I. alatti díjtételek szerint külön kell fizetni. Ha a kocsi csak fel-, vagy lerakodás céljából és csak az erre szükséges ideig áll meg a piacon és a kocsiról nem árusítanak, akkor nem jár érte helypénz. Nyáron az este 9 óra után, télen pedig az este 7 óra után helyet foglaló kocsiért, ha arról nem árusítanak, aznap nem kell helypénzt fizetni. IV. Országos vásárQk alkalmával a vásár második vasárnapján, valamint az ezt megelőző csütörtöki és a reákövetkező hétfői bőrvárosok alkalmával a vásártereken és a búcsúk alkalmával a búcsú napján és területén az elfoglalt első 40 négyzetméter után az I., II. és III. alatt felsorolt helypénzek kétszeresét kell fizetni, az azt meghaladó területért azonban, élelmiszerek árusításánál négyzetméterenkínt 2 koronát, iparcikkek árusításánál pedig 4 koronát kell fizetni. Ezekbe a díjakba az ugyanaznap másutt fizetett helypénz be nem számítható. 2. § . A szabályrendelet alá nem tartoznak, hanem más szabályok és díjak alá esnek: a) a meglevő és a jövőben létesítendő vásárcsarnokok, fedett vásárok és borvásárok az azokhoz tartozókul kijelölt vagy jövőben kijelölendő piacokkal és egyéb területekkel együtt; b) a vásárcsarnoki szabályrendelet alapján a vásárcsarnokok övezetén belül engedélyezett járva-kelve árusítás; c) a marhaközvágóhíd és marhavásárterek, a sertésközvágóhíd és sertésvásárterek, a kőbányai sertésvásár és a lóvásárterek; d) a VIII. ker. Teleki-téri házalótőzsde és az egész ottani zsibárúsvásártér és pedig nemcsak a zsibárúkra, hanem az ott gyakorolt egyéb árusításokra nézve is; e) a Városliget és Népliget egész területe; f) a közterületen felállított mutatványos bódék, sátrak és-állványok, ha azok nem árusítás, hanem kizárólag mutatványok céljára szolgálnak. 3. §• A heiypénzt naponkint, mindjárt a hely elfoglalásakor, mozgó árusításért pedig az árusítás megkezdése előtt kell megfizetni, különben a vásárfelügyelő az illetőt az árusítástól eltilthatja. A helypénz lefizetésétől vonakodó egyén, ha az árusítást még meg nem kezdette, a vásározó területről eltávolítható; ha pedig, az árusítást megkezdette, mint olyan, aki a szabályrendeletnek a helypénzfizetésre vonatkozó rendelkezéseit kijátszotta a szabályrendelet I. részének 4. §-a alapján pénzbírsággal is sújtható. A fizetett heiypénzről bárcát kell adni, amelyen rajta van a fizetés összege és napja. A bárcát a fél megőrizni és az ellenőrző közegnek kívánatra mindig felmutatni tartozik. Az ellenőrzés jeléül a bárcát csak úgy szabad megcsonkítani, hogy azért a fizetés összege és napja jól látható maradjon. A bárcát másnak átengedni, vagy más által váltott bárcát használni tilos. 4- §• Aki a helypénzfizetés kijátszására vagy megrövidítésére irányuló cselekedetet követ el, a helypénzen kívül annak tízszeres összege erejéig terjedő pénzbírságban elmarasztalható. Emellett fenmarad a fél büntetőjogi felelőssége is, amennyiben cselekedete a büntetőtörvénybe ütközik. A pénzbírság a fővárosi szegényalapot illeti. 5. §. Árusítás céljából helyet foglalni rendszerint csak az erre kijelölt vásártereken és piacokon szabad, más közterületekre nézve a ker. elüljáróság külön engedélye szükséges. A felek kötelesek a vásári és piaci rendet és általában az árusításra vonatkozó szabályzatot mindenben megtartani. 6. §• Helypénzügyekben elsöfokon a ker. elüljáróság, másodfokon a székesfővárosi közigazgatási bizottság határoz. Ez utóbbinak határozata ellen panasszal lehet élni a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A bírságolási kérdésekben az 1901. évi XX. t.-c.-ben megengedett jogorvoslat felett végsőfokon a belügyminiszter határoz. A helypénzeket és a 4-ik §. esetében megállapított bírságokat a ker. elüljáróság közadók módjára közigazgatási úton hajtja be.
