Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

12.2 1923. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1046 - 1047 - 1048 - 1049 - Szabályrendelet a székesfőváros központi pénztárban, mint gyámpénztárban elhelyezett árvapénzek és pénzértékek kezeléséről

1923. július 13-iki k

özgyűlés. 1049. szám. 397 felvételének lejárati napjától számított 15 nap alatt hivatalból beváltatnak. A beváltás folytán befolyt készpénz a kisorsolt értékpapír tulajdonosa részére a 3. §. értelmében bevételeztetik. A szelvényeikből kifogyott értékpapírokhoz új szelvényívek beszerzéséről a gyámpénztár gondoskodik. 11. §• Árvaszékileg utalványozott összegek a végzés kézbesítésétől számított 48 óra alatt, elnöki utasításra pedig azonnal kifizetendők. 12. §. A gyámpénztárban összesítetten kezelt készpénz gyümölcsöztetése rendszerint a IV. fejezetben foglalt szabályok szerint ingatlanokra kiadandó kölcsönök által eszközöltetik. A pénztár kötelezettségeinek akadálytalan teljesíthetése céljából azonban 100.000 K ki nem kölcsönözhető, hanem ezen összeg, valamint a már árvaszékileg utalványozott tőkék s kölcsönök kifizetésére szükséges összegek, a tényleges kifizetésig leendő hasznosíthatásuk végett elhelyezendők: a) a fővárosi törvényhatóság bizottsága által az árvaszék előterjesztésére az 1877: XX. t.-c. 291. §-ához képest névszerinti szavazással évenkint május havában kijelölendő pénzintézeteknél és pedig oly arányban, hogy egyik intézetnél sem helyezhető el nagyobb összeg, a főváros egyéb pénztáraiból elhelyezett összegek, valamint az 5. §. alapján ideiglenesen magánfelek részére elhelyezett összegek beszámításával, mint az intézet már létező alap- és tartaléktőkéjének egy harmadrésze kitesz. Ezen arány megállapíthatása végett a fővárosi számvevőség évenkint május havában a fennevezett intézetek mérlegei és üzleti kimutatásainak, nemkülönben a hivatalos tőzsdealap figyelembe vételével jelentést tenni tartozik az árvaszékhez, hogy a közgyűlésileg kijelölt intézetek mindegyikénél mily összeg helyezhető el; b) vagy az 1877. évi XX. törvénycikk 295. §-a alapján kamatozó kincstári utalványokra vagy a kir. zálogháznál. 13. §. A gyámpénztári kölcsönök és kamatai behajtásával rendszerint a t. ügyészség bízandó meg, ha azonban a megindítandó perek száma oly nagy, hogy a t. ügyészség minden hátralékos adós ellen a kellő időben a peres eljárást meg nem indíthatná, az árvaszék egyes adósok elleni követelések behajtásával magánügyvédeket is kivételesen megbízhat. 14. §. Ha valamely, a gyámpénztár követelésével terhelt ingatlan árverés alá kerül, a gyámpénztár érdekében a t. ügyészség az árverésen jelen lenni tartozik s amennyiben az szükségesnek mutatkoznék, az ingatlanra a fővárosi gyámpénztári tartalékalap részére árverezni tartozik, oly összeg erejéig, melyből a gyámpénztár követelése teljesen fedezhető leszen. 15. §. Az árverésen leteendő bánatpénz összegét a t. ügyészségnek az árverést megelőzőleg legalább három nappal beadandó előterjesztésére az árvaszék a gyámpénztári öszesített készpénzből az ügyészségnek az árverés napján leendő felvétel végett utalványozza, mely összeget a t. ügyészség, amennyiben az árverezett ingatlan meg nem vétetett volna, ugyanaz nap a gyámpénztárba visszahelyezni, az ingatlan megvétele esetében pedig ezt 48 óra alatt az árvaszéknek bejelenteni tartozik. 16. §. Ha valamely ingatlan a bekebelezett gyámpénztári követelés fedezete céljából a gyámpénztári tartalékalap részére megvétetett, erről a t. ügyészség az árvaszéknek azonnal kimerítő jelentést tenni tartozik. Az árvaszék ezen jelentés alapján megkeresi a tanácsot, miszerint a megvett ingatlant a tartalékalap részére vegye át, abból a bánatpénzt a gyámpénz100