Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

9.1 1923. junius 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendeleközségt ai fogyasztás székesfővároi adókróls területé. n szedett

282 1923. június 6-iki közgyűlés. 855. szám. Helyben tárolt cikkek után az adó letéteményezése mellett való fizetésére vagy adóhitelre csakis a termelők, nagykereskedők, vagy raktározási vállalkozók nyerhetnek engedélyt. Az engedélyt a székesfőváros tanácsa adja meg és annak feltételeit is ő állapítja meg. Az adó lefizetése nélkül, kíséret mellett átszállíthatok az adóköteles cikkek a székesfőváros területén, ha a behozatalkor esedékes adó a székesfőváros tanácsa által időnkint megállapított összeg keretein belül marad. 6. §. Büntető rendelkezések. Ezen szabályrendelet határozmányainak kijátszására, illetőleg az adójegyzék szerint fizetendő adó eltitkolására, vagy megcsonkítására irányzott minden cselekményt, amennyiben az együttesen beszedésre kerülő állami és községi adó rövidíttetik meg, vagy tétetik ki a megrövidítés veszélyének, az ezen állami adókra nézve fennálló törvények és szabályok szerint kell elbírálni és büntetni. Aki ellenben csak a községi fogyasztási adót rövidíti meg vagy teszi ki a megrövidítés veszélyének, az ezen összeg megtérítésén felül, annak négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető és közigazgatási úton behajtandó pénzbírsággal büntetendő. A befolyt pénzbírság, addig, amíg az adókat az állami közegek szedik be, az állami fogyasztási adókra vonatkozó törvényekben és szabályzatokban megállapított célokra, azontúl pedig, amikor már az adót a székesfőváros közegei szedik be, a székesfőváros szegény alapja javára fordítandó. Ez utóbbi esetben joga van azonban a székesfőváros tanácsának a befolyt bírságpénzekből a feljelentőket és a tettenérőket jutalmazni. 7- §• Jogorvoslatok. A községi fogyasztási adók kirovása, illetőleg fizetése kérdésében, valamint ha csak községi fogyasztási adó rövidíttetik meg, vagy tétetik ki a megrövidítés veszélyének, a bírság kirovása kérdésében is I. fokban a székesfőváros tanácsa, II. fokban a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága határoz. A másodfokú véghatározat ellen, amennyiben az nem bírságolásra vonatkozik, az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz, bírságolás esetén pedig az 1901. évi XX. t.-c.-ben megállapított felebbvitelnek van helye a m. kir. belügyminiszterhez. A másodfokú véghatározat ellen beadott jogorvoslatnak halasztó hatálya nincs. Átmeneti intézkedések. Az életbeléptetéskor a zárt adóvonalon belül készleten lévő fogyasztási cikkek és pedig az égetett szesznél 10 hektoliterfokot meghaladó, a likőrnél 10 litert meghaladó, a bornál az 1 hektolitert meghaladó és a jegyzék 15—23. tétele alatt felvett adótárgyaknál az 1 métermázsát meghaladó mennyiség után az eddigi városi fogyasztási adó és a most életbeléptetett fogyasztási adó közti különbséget a tulajdonos köteles megfizetni. Ebből a célból a szabályrendelet életbeléptetésé idefén készletben lévő s fent érintett adótárgyak a közzé teendő határidőn belül a kijelölendő hivatalnál bejelentendők. A bejelentés elmulasztása, vagy a valótlan bejelentés a szabályrendelet 6., illetve 7. §-a értelmében büntettetik. Addig is, míg a kültelki fogyasztási adókra vonatkozólag az 1899. évi XX. t.-c.-ben foglalt korlátozások meg nem szűnnek, ez a szabályrendelet csakis a székesfővárosnak adóvonallal zárt területére vonatkozik, a törvényes korlátozás megszűntével azonban kiterjed a székesfőváros egész területére. Életbeléptetés. Ennek a szabályrendeletnek az életbeléptetése és végrehajtása iránt a székesfőváros tanácsa intézkedik.