Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

8.2 1923. május 26. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a közlekedési adóról

1923. május 26-iki rendkívüli közgyűlés. 784. szám. 267 A vallomásokat azok helyességének igazolásául a háztulajdonos vagy megbízottja aláírni köteles. 7- §• Az adó kivetése és behajtása. A közlekedési adó közadók módjára hajtatik be. Az adó beszolgáltatására a* 4. §. a), b) és c) pontjaiban meghatározott fizetési határidőt elmulasztó közlekedési vállalatok és adóköteles felek a be nem fizetett hátralékos összeg után az esedékesség napjától számított 8°/o-os késedelmi kamatot kötelesek fizetni és ezek a késedelmi kamatok is éppúgy, mint maga a hátralékos közlekedési adó, közadók módjára hajtatnak be. A járómüvek után a 3. §. b) és c) pontjában megállapított közlekedési adót az adóköteles lakása szerint illetékes kerületi elüljáróság veti ki, írja elő és hajtja be, kivéve a kereskedelmi könyvvezetésre kötelezett géperejű bérkocsivállalatok járóművei után megállapított közlekedési adót, amely a tanács illetékessége alá tartozik. Amennyiben az adóköteles lakása a főváros területén kívül esik, de maga a járómü (személyszállító fogat, fővárosi rendszámú személyszállító gépjárómü) a székesfőváros területén nyer állandó elhelyezést, az adó kivetésére, előírására és behajtására szintén a tanács illetékes. A kivetés ellen az adóív kézbesítését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához felebbezésnek, ennek határozata ellen ugyancsak 15 nap alatt az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A 3. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés alapján fizetendő díjtételek a viteldijszabások változásának (emelésének vagy leszállításának) életbeléptét követő hónap l-től kezdve esedékesek. 8. §. Adóvisszatérítés. A közlekedési adó visszatérítésére, ha a visszatéríteni kért közlekedési adó a 3. §. a) pontja alapján fizettetett, avagy ha kereskedelmi könyvvezetésre kötelezett géperejű bérkocsivállalat, avagy vidéken lakó járómütulajdonos igényli a visszatérítést, a tanács, egyéb esetekben a kerületi elüljáróságok illetékesek. A sérelmes elsőfokú határozat ellen 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához felebbezésnek, ennek határozata ellen ugyancsak 15 nap alatt az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. 9. §. Büntető rendelkezés. Aki a szabályrendelet rendelkezései ellen vét, — amennyiben cselekménye más büntetőrendelkezés alá nem esik, — 5000-től 500.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő, amennyiben pedig cselekménye vagy mulasztása a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—50-szeres összegének, mint további pénzbírságnak megfizetésére kötelezendő. A befolyt pénzbírság a székesfőváros háztartását illeti és népjóléti és szegényügyi célokra fordítandó. Jogában áll azonban a tanácsnak a befolyt bírság egyharmada erejéig a feljelentőt, továbbá az ellenőrző közegeket jutalmazni. A kellő határidő alatt le nem rótt pénzbírság közigazgatási végrehajtás útján közadók módjára hajtandó be. A pénzbírság tekintetében I. fokon a tanács, II. fokon a székesfővárosi közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága határoz. A II. fokon hozott véghatározat ellen az 1901. évi XX. t.-c. korlátai között a m. kir. belügyminiszterhez intézendő jogorvoslatnak van helye. 10. §. Végrehajtás. Ennek a szabályrendeletnek az életbeléptetése és végrehajtása iránt a székesfőváros tanácsa intézkedik. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a végrehajtási utasításban keressen módot arra, hogy azoknak a lófogatú járóműveknek a tulajdonosai, akik fogatjukat nem csupán személyszállításra, hanem más célokra, nevezetesen ipari, gazdasági