Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

7.1 1923. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 687

230 1923. május 9-iki közgyűlés. 687. szám. az illetékes kerületi elöljáróság állapítja meg. A szállodaadó az így megállapított szobánkinti bér (ár) %-a és pedig: . 1. ha a napibér (ár) a 200 koronát meg nem haladja, a bér (ár) adómentes, 2. ha a napibér (ár) a 400 koronát meg nem haladja, az egész bér (ár) 10%-a, 3. ha a napibér (ár) a 600 koronát meg nem haladja, az egész bér (ár) 15%-a, 4. ha a napibér (ár) a 600 koronát meghaladja, az egész bér (ár) 20%-a. . Ha a bér (ár) egész hónapra egy összegben állapíttatik meg, az adó alapjául szolgáló napibér (ár) a havibér (ár) harmincad része. Ha valamely szoba naponta többször adatik bérbe, a szállodaadót minden egyes bérlet után külön meg kell fizetni. 5. §• Szanatóriumok. Szanatóriumoknál a szállodaadó alapját a teljes ellátásért fizetett bér (ár) képezi. Ebből fűtés, világítás és rendes orvosi kezelés címén le kell vonni 20%-ot és az így fenmaradó összegnek egyötöd része szolgál az adó alapjául; a 20%-os kedvezmény azonban a kísérőkre nem terjed ki. Az adó kulcsa, ha az adóalap a 600 koronát meg nem haladja, annak 10%-a, ha pedig meghaladja, 20%>-a. A kizárólag elmebetegek, tüdöbajosok vagy szülőnők ápolásával foglalkozó szanatóriumokban az itt megállapított adónak a felét kell fizetni. A szanatóriumokból befolyó szállodaadót kizárólag közegészségügyi célokra kell fordítani. 6. §. Adólerovás, ellenőrzés és behajtás. A bérbeadó a szállodaadót havonkint utólag, egyösszegben tartozik megfizetni és pedig mindig a következő hónap 8. napjáig. E fizetési határidő elmulasztása esetén az adó közigazgatási úton, közadók módjára hajtatik be és a hátralék utáíi az esedékesség napjától az állami adóhátralék után mindenkor fizetendő késedelmi kamatot kell fizetni. A bérbeadó tartozik a szállodaadó ellenőrzése céljából a székesfőváros tanácsa által előírandó nyilvántartást vezetni. A székesfővárosnak a fogalmazási vagy számvevőségi- tisztviselők sorából kiküldendő ellenőrző közegek jogosultak ezen nyilvántartást, valamint bérbeadónak a bérletre vonatkozó más üzleti könyveit, számításait és feljegyzéseit, levelezéseit stb. is bármikor megtekinteni és megvizsgálni és a bérbeadó tartozik a kiküldött hatósági közegeket az ellenőrzést szolgáló tevékenységükben támogatni. Az adó lerovására és. ellenőrzésére vonatkozó eljárást a székesfőváros tanácsa szabályozza. Jogában van a székesfőváros tanácsának, ott, ahol ezt indokoltnak tartja, az adót saját közegei útján a bérlőktől közvetlenül beszedetni. ?•§• Büntető rendelkezések. Aki a székesfőváros tanácsa által előírt nyilvántartási könyvet nem vezeti, vagy az adó ellenőrzésére, illetve beszedésére kirendelt közeget hivatalos munkájában meggátolja, vagy a székesfőváros tanácsának ezen szabályrendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezéseit meg nem tartja, vagy bármilyen módon kijátsza, úgy — amennyiben cselekménye súlyosabb bűncselekménynek nem minősül — 1000 koronától 50.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő, amennyiben pedig cselekménye, vagy mulasztása a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 2—10-szeres összegének, mint további pénzbírságnak megfizetésére kötelezendő. Ha a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett összeg pontosan meg nem határozható, úgy a vállalat összes szobáinak előző egyhavi bérösszege után esedékes adó vétetik az adó és pénzbírság kiszabásának alapjául. A befolyt bírságpénzek a székesfőváros szegényalapját illetik meg, jogában áll azonban a székesfőváros tanácsának azok terhére az ellenőrzéssel megbízott hatósági közegeket jutalmazni. A kirótt pénzbírságot közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. 8. §. Jogorvoslatok. Szállodaadóügyekben, elsőfokon a székesfőváros tanácsa, másodfokon a közigazgatási bizottság határoz. Az adó kirovása és beszedése tárgyában hozott másodfokú véghatározat ellen, az 1896. évi XXXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a