Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

4.1 1923. március 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 458 - 459 - 460

156 1923. március 21-iki közgyűlés. 458—460. szára. !458. Az elnöki széket dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester veszi át és bejelenti, hogy időközben beérkezett a szavazatszedő küldöttség jelentése s így a tárgysorozat tárgyalását most megszakítja és felkéri a tanácsnok-főjegyzőt a jelentés f ö 10

1 Uíl Qíl ^íl Tfi A tanácsnok-főjegyző felolvassa a szavazatszedő küldöttség jelentését, mely . szerint az üresedésben levő tiszti főorvosi állás betöltése ügyében elrendelt választási eljárás, illetve titkos szavazás — golyókkal — délután 4 óra 30 perckor megkezdődött és 5 óra 30 percig folyt. Ezen idő alatt a közgyűlés tagjai leadtak összesen 151 szavazatot, amelyből nyert: Végh János dr. 118, Barsi Jenő dr. 33 szavazatot. Az elnök a szavazás ezen eredményéhez képest az üresedésben .levő tiszti főorvosi állásra Végh János dr. eddigi tiszti főorvos-helyettest törvényesen megválasztott tiszti főorvosnak jelenti ki. Végh János dr. tiszti főorvos a közgyűlés színe elé meghivatván, a törvényben előírt esküt leteszi. Erről a h. főpolgármester, a tanács (I. ü. o.) és a megválasztott tiszti főorvos jegyzőkönyvi kivonaton értesítendők. Az elnök a közgyűlést 5 percre felfüggeszti. !459. Szünet után 3

A7 órakor dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester, elnök a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitván, bejelenti, hogy az interpellációk előterjesztésére szánt idő elérkezett s így felkéri Bohn József bizottsági tagot a munkáskizárások ügyében bejegyzett interpellációjának az előterjesztésére. Bohn József bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez: A polgármester úr is értesült arról a sajnálatos kizárásról, amely most a közelmúltban zajlott le s mely kizárás különösen a vasiparban majd három hétig tartott. Tisztelettel kérdem a polgármester úrtól, hogy a munkásság mai helyzetében miért nem használta fel minden erejét arra, hogy ez a kizárás meg ne történjen, vagy mert a kizárás megtörtént, miért nem használt fel minden rendelkezésre álló eszközt arra, hogy a kizárás idejét megrövidítse s van-e tudomása arról, hogy a kizárás éppen azért tartott ilyen sokáig, mert hivatalos részről a békéltetést senki sem kezdeményezte s hajlandó-e a polgármester úr nyilatkozni arra nézve, hogy a jövőben az ilyen esetekben minden felszólítás bevárása nélkül, a főváros lakosságának érdekei szem előtt tartásával • a békéltetést minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel elősegíti. Az elnöki széket dr. Buzáth János alpolgármester foglalja el és bejelenti, hogy az interpellációra a polgármester nyomban megadja a választ. Dr. Sipőcz Jenő polgármester kijelenti, hogy a maga részéről is a legnagyobb aggodalommal látja azt a nagymérvű munkáskizárást, illetőleg sztrájkot, amely főleg a vasiparban van, ami kétségtelen, hogy óriási hátrány Magyarországra és a székesfővárosra, az iparra és kereskedelemre, miért is mikor értesült a mozgalomról, fel is ajánlotta a kormánynál a közvetítést. Minthogy azonban a kereskedelmi miniszter maga vállalkozott erre, ő távoltartotta magát az egyeztetésektől. Kijelenti még, hogy amennyiben azt látná, hogy ez a közgazdaságunkra káros helyzet tovább tart, kötelessége tudatában a közvetítő szerepét újból felajánlja. Az adott választ úgy az interpelláló bizottsági tag, mint a közgyűlés is tudomásul veszi. !460. Müller Antal bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: 1. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a székesfőváros által rendelt szállítások és munkák utáni esedékes számlák kiegyenlítése bürokratikus adminisztrálás folytán hetekig, sőt néha hónapokig tart. Ezen késedelmes eljárás miatt már a múltban is hangzottak el"panaszok, amikor pedig úgy pénzünk értéke, mint az anyagik árai megállapodott volt. Ma pedig, amikor úgy a pénzünk, mint különösen az anyagárakban egyik napról a másikra nagy változások vannak, ami miatt a vállalkozást a mai rendszer alapián fentartani lehetetlen. Mert úgy a kereskedőnek, mint pedig az iparosnak számolni kell azzal a ténnyel, hogy az esedékes számla késedelmes kiegyenlítésére neki a legjobb esetben hetekig kell várni, ami a mai időkben nemcsak a pénzének kamatnétkirli károsodását jelenti, hanem azon a pénzen már nem bírja pótolni az elhasznált anyagját, ezzel számolva, az ajánlattételnél kalkulációját drágítja, mert emiatt a fővárost horribilis anyagi károsodás éri. 2. Hajlandó-e a polgármester úr a főváros érdekében odahatni, hogy a- számlák gyorsabb elintézésére, ha kell, szabályrendelet megváltoztatásával is, ezirányban sürgős intézkedést tenni..