Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

14.4 1922. november 27. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - A „Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság" ALAPSZABÁLYAI.

1922. november 27-iki közgyűlés. 1772. szám. 575 15. §. Részvétel és szavazati jog a közgyűlésen. A közgyűlésen való részvételre csakis az a részvényes jogosult, akinek nevére a részvény szól, vagy akinek nevére a részvény tulajdonjoga a közgyűlést megelőző naptári év december végéig a részvénytörzskönyvbe bevezetve van (10. §.), továbbá aki részvényeit a még le nem járt szelvényekkel együtt, illetőleg ideiglenes elismervényét a közgyűlést megelőzőleg legalább 3 nappal előbb a társaság pénztáránál, vagy az igazgatóság által az összehívó hirdetményben megnevezendő helyen Budapesten letéteményezi; szavazásra pedig csak az a részvényes jogosult, aki legalább 10 darab ilyen részvényt a még le nem járt szelvényekkel együtt, illetőleg legalább lOdarab ilyen részvényről szóló ideiglenes elismervényt a közgyűlés megelőzőleg legkésőbb 3 nappal előbb a társaság pénztáránál vagy az igazgatóság állal az összehívó hirdetményben megnevezendő helyen Budapesten letéteményez. Minden kellően letett 10 darab részvény alapján egy szavazati jog illeti meg a részvényest. A részvényesek a letett részvényekről, illetőleg ideiglenes elismervényekről letéti elismervényt kapnak, amely a közgyűlésen való belépésre igazoló jegyül szolgál és amely a letevő nevét, részvényeinek, illetőleg ideiglenes elismervényeinek folyóés darabszámát tartalmazza. A letéteményezett részvények, illetőleg ideiglenes elismervények csakis az illető közgyűlés befejezése után és a letéti elismervény visszavétele ellenében adatnak vissza. 16. §. Helyettesítés a közgyűlésen. Szavazatképes részvényes más szavazatképes részvényes által, az igazgatóság által megállapított minta szerint kiállított s a megbízottnak igazolásául szolgáló meghatalmazás alapján képviseltetheti magát. Gyámság vagy gondnokság alatt állók, községek, társaságok vagy testületek törvényes képviselőik, vagy meghatalmazottak által képviseltethetik magukat akkor is, ha ezek nem lészvényesek. 17. $ A közgyűlés határozatképessége. A közgyűlés határozatképes, ha a személyesen, vagy meghatalmazottak által képviselt részvényesek a mindenkori bejegyzett alapszabályok szerinti alaptőkének legalább egytized részét képviselik. Határozatképtelenség esetében azonnal új közgyűlést kell egybehívni s azt 15 nap alatt meg is kell tartani, mely esetben az egybehívó hirdetmény az új közgyűlés megtartása előtt 8 nappal közzéteendő. Az új közgyűlés, tekintet nélkül a letéteményezett és a közgyűlésen képviselt részvények, illetőleg ideiglenes elismervények számára, vagyis a képviselt alaptőke nagyságára, határozatképes, de csak azon tárgyak fölött határozhat, amelyek az elnapolt közgyűlés egybehívási hirdetményében közzétett napirendjén felsorolva vannak ; ezt a körülményt a második egybehívási hirdetményben meg kell említeni. 18. §. Minősített többséghez kötött ügyek. Az alapszabályok megváltoztatása, a részvénytőkének felemelése, vagy leszállítása, a társaság feloszlatása, a társaságnak más vállalattal való egyesülése vagy társulása, az igazgatóságnak, a felügyelőbizottságnak, vagy azok egyes tagjainak meg bizatásuk letelte előtt történendő elmozdítása iránt előterjesztett javaslat tárgyában érvényesen csak oly közgyűlés határozhat, amely közgyűlésen a mindenkori bejegyzett alapszabályok szerinti alaptőkének legalább kétharmadrészét képviselő részvényes jelen van és ezek a részvényesek az alaptőkének legalább kétharmadrészét tevő részvényeket, illetőleg ideiglenes elismervényeket kellően letétbe helyeztek, szükséges továbbá, hogy a határozathoz a szavazatoknak (15. §.) legalább kétharmada hozzájáruljon. Ha a határozatképesség ezen kelléke nincsen meg, akkor a 17. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés érvényesítésével 15 napi határidőre a tárgy megnevezésével új közgyűlést kell egybehívni, amely közgyűlés a képviselt részvények számára, illetve az alaptőke nagyságára való tekintet nélkül, de a jelenlevő szavazatok legalább kétharmadrészének többségével jogosítva van az indítvány tárgyában határozatot hozni. Ily többség hiányában az indítvány mindkét közgyűlésen elvetettnek tekintendő.