Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

11.2 1922. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgatásáról

1922. július 13-iki közgyűlés. 1227. szám. 431 határozmányainak figyelembevételével külön megállapodás tárgyát fogja képezni. Azon helyiségek után, amelyek az eddigi . általányozás helyett külön vízmérővel látandók el, a 723/1901. sz. közgyűlési határozattal megalkotott eddigi szabályrendelet szerint járó átalányösszegeket mindaddig kell fizetni, amíg a külön vízmérő melletti fogyasztás tényleg megkezdődik. 45. §. A 25. §-ban említett számvevőségi osztály működésének megkezdéséig, vagyis 1923. évi január hó 1-éig a vízdíjak kivetése és behajtása továbbra is az 1002/1921. kgy. sz. szabályrendelet értelmében történik. 46. §. A vízdíjnak a 35. §. első bekezdése által meghatározott negyedévenként, vagy félévenként való elszámolása az 1922. évi szeptember hó 1-ével kezdődik. Az 1922. évi augusztus havi vízfogyasztás után járó díjakat a május—június hónapokban történt vízfogyasztás után esedékes díjakkal együtt kell kivetni, beszedni, vagy behajtani és elszámolni. A szabályrendelet 25. §-a értelmében a vízmüvek által szolgáltatott víz egységárait a közgyűlés a szabályrendelettől elkülönítetten nem szabályrendeletnek, hanem közgyűlési határozatnak a jogerejével a következő díjszabásban állapítja meg: „A székesfőváros vízművei által szolgáltatott víz egységárainak díjszabása: 1. §• A víz ára a főváros egész területén és pedig a gyári, vagy ipari helyiségek, vagy telepek, vízfogyasztással járó üzletek és berendezések részére általában üzemi és üzleti célokra köbméterenkint 8 (nyolc) korona, minden egyéb célra köbméterenként 2 (kettő) korona. Ha valamely gyár, vagy ipari helyiség, vagy telep, vízfogyasztással járó üzletberendezés, általában ha valamely hely, hol a vizet üzemi, vagy üzleti célokra használják, vízmérővel még fölszerelve nincsen, akkor a vízmérő felszereléséig a díjszabásban megállapított átalánydíja'? négyszeresét kell fizetni. 2. §. Az évi vízdíjak a következők: a) házban levő és 40 négyszögméternél nem nagyobb minden helyiség után, amennyiben az után ezen szakasz c)—e) pontjai szerint külön díj nem számíttatik, 60 K; b) 40 négyszögméternél nagyobb helyiségeknél 40 négyszögméteren túl minden további 10 négyszögméter után 15 K, a nem teljes 10 négyszögméter teljes 10 négyszögméternek vétetik; c) fürdőszoba után 150 K, a lakók közös használatára szolgáló fürdőszoba után a házban levő minden lakásért külön 25—25 K, mely díj azonban egy közös fürdőszoba után 150 koronánál kisebb soha sem lehet; d) vízzel öblített vizeldének minden egyes kagylójáért 280 K és vizzel öblített minden egyes árnyékszéklyukért 70 K; é) vízzel öblített kagyló nélküli vizeldének minden folyómétere után 400 K;