Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

11.2 1922. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgatásáról

közgyűlés. 1227. szám. 15. §. A vízmérőaknák méretei a következőkben állapíttatnak meg: 13 %—30 <% átmérőjű csővezetéknél 100 m. hosszú és 080 m. széles akna, 30%— 60 •% átmérőjű csővezetéknél 150 méter hosszú és 100 m. széles akna, végül 60 ™fe.-nél nagyobb átmérőjű csővezetéknél 1-80 m. hosszú és 120 m. széles akna építendő. 16. §. A berendezési munkák bevégeztével, esetleg azok folyamata alatt is, a vízművek igazgatósága annak megállapítása céljából, hogy a berendezés a jóváhagyott tervnek megfelelően és kifogástalanul készült-e, illetőleg készül-e, a vízvezetéket a helyszínen megvizsgálja. Ha a berendezés a tervnek meg nem felel, vagy hibás, a víz az ingatlanba mindaddig be nem vezethető, míg a berendezés a vízmüvek igazgatóságának a jóváhagyott tervhez és a helyszíni vizsgálat eredményéhez képest kiadandó írott utasítása értelmében meg nem igazíttatik. Ha egy már üzemben állott berendezés kibővítése, vagy átalakítása nem felel meg a tervnek, vagy hibás, a vízmüvek igazgatósága a kiigazításra záros határidőt tűz ki, amely idő alatt az ingatlan tulajdonosa az elrendelt munkát végrehajtani köteles. 17. §. A magánvezeték megvizsgálásával a vízművek igazgatósága nem vállal felelősséget aziránt, hogy a vezeték a felhasznált anyag és munka minősége tekintetében tökéletesen jó és tartós lesz. Az a felszerelő iparos, aki a felszerelési engedélyben foglalt utasítástól, vagy a jóváhagyott tervtől eltért, vagy a jelen szabályrendeletnek a magánvezeték elkészítésére vonatkozó rendelkezéseit (9—16. §§.) megszegi, annyiszor, amennyiszer 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. 18. §. Az utcai közcsőtől a vízmérőig terjedő magánvezetéket, az úgynevezett összekötőcsövet, valamint a magánvezetéknek a városi vezetékkel való összeköttetésének minden munkáját a vízművek igazgatósága, a székesfőváros tanácsa által megállapítandó anyagés munkaárszabás szerint, az ingatlan tulajdonosának költségére készíti; az összekötőcsőnek az utcai közcsőtől az ingatlan határvonaláig terjedő része azonban a főváros tulajdona marad és arra az ingatlan tulajdonosának semmi néven nevezendő igénye nincs. A végzett munkákról kiállított fizetési meghagyásban megjelölt összeg a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a fizetési meghagyásban megállapított módon fizetendő be. 19. §. Az összekötőcsőnek az utcai közcsőtől az ingatlan határvonaláig terjedő részét a vízművek igazgatósága a főváros költségén tartja fenn. A magánvezetéknek az ingatlanon belül levő összes többi berendezését az ingatlan tulajdonosa köteles állandóan jókarban fentartani, a szükségessé váló javításokat azonnal megtenni és a vízművek igazgatóságának e célból adott utasításait mindenkor követni. Amíg a lakásügy rendezéséről szóló 2300/1921. M. E. számú kormányrendelet 41. §-a szerint a bérlő