Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

11.2 1922. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgatásáról

1922. július 13-iki közgyűlés. 1227. szám. 415 kező takarékosabb fogyasztástól várható elsősorban a javulás a székesfővárosnak vízzel való ellátásában. Viszont a felekkel szemben a szabályrendelet teljes biztosítékot nyújt az iránt, hogy a vízmüvek igazgatósága a fölszereléseket a fölszerelésekre szükséges legrövidebb idő alatt végre tudja hajtani. A vízmérővel való fölszereléseknél ugyanis a feleket csak az a kötelezettség terheli, hogy vízvezetékeiket a vízmüvek igazgatóságának fölhívására a vízmérők befogadására alkalmasakká tegyék. Ennek a munkának az elkészítésére a szabályrendelet 44. §-a két hónap határidőt állapít meg. Ha a fél a munkálatokat erre a határidőre be nem fejezte, a szabályrendelet 21. §-a alapján esetről-esetre 100—2000 korona pénzbírsággal sújtható és a fővárosnak esetleg okozott kár megtérítésére is kötelezhető. 2. Nem tartja szükségesnek a közgyűlés a szabályrendelet 20. §-ába annak a rendelkezésnek a fölvételét, hogy a vízművek vize csak vízmérővel használható: A szabályrendelet 5. §-a — mint a leirat maga is megállapítja — az új csatlakozásokra a vízmérő fölszerelését határozottan előírja; a 26. §. pedig általában mondja ki, hogy a vízmüvek csakis vízmérőn át szolgáltatja a vizet, mert úgy intézkedik, hogy a szolgáltatott víz mennyisége vízmérővel határoztatik meg. Ebből a két rendelkezésből már határozottan kitűnik, hogy a vízmüvek vizét a szabályrendeletben megállapított kivételekkel csakis vízmérőn keresztül szabad használni. Ugyanannak a rendelkezésnek legfeljebb más szavakkal, való hangoztatását szabályrendelet keretében szükségesnek nem tartjuk. A vízhasználatról szóló 111. résznél a 20. §. különben is azt írja elő, hogy a vízellátáshoz fűződő közérdeknek megfelelően hogyan kell fölhasználni a vizét azokra a célokra, amely célokra való vízszolgáltatást illetően a székesfőváros közönsége a szabályrendelet 2. §-a értelmében kötelezettséget vállal. Erről a vízszolgáltatásról pedig a fentebb említett §§. kétséget kizáróan megállapítják, hogy csak vízmérőn keresztül történik. A vízmérő nem is a vízhasználatnak eszköze, hanem csak arra a célra szolgál, hogy a vízműveknek a fogyasztott víz mennyiségéről pontos megállapítást adjon. De nem is lehet egy általános szabályt fölállítani, mert a vízmüvek a közterületek öntözésére, valamint a tűzoltásokhoz szükséges vizet a jövőben sem szolgáltatja vízmérőn keresztül, másrészt az építkezések nagy részénél ezután is átalánydíjak alapján fog történni az elszámolás. Mindezek után a közgyűlés a vízszolgaltatasi szabályrendeletet az 1922. évi június hó 1-étől 1923. évi június hó végéig terjedő egy évre a következő szöveggel állapítja meg: Szabályrendelet a székesfőváros vízszolgáltatásáról. I. A vízzel való ellátásról. i A székesfőváros területén levő minden ház tulajdonosa köteles a vízmű vizét a házi szükséglet céljaira házába bevezetni, ha azon telek mentén,