Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

11.1 1922. julius 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1207 - 1208 - 1209 - 1210 - 1211 - 1212

1922. július 12-iki közgyűlés. 1206—1212. szám. 409 Az elnök kijelenti, hogy a közgyűlésnek ez ügyben már elfoglalt állásfoglalásához képest a kormánynál még pedig a kormányelnöknél és a népjóléti miniszternél már eljárt és jelezte azokat az aggodalmakat, amelyek e kérdésben a közgyűlésen felmerültek és a mai tárgyalásról is hűen fogja tájékoztatni az illetékes faktorokat. Végül kijelenti, hogy a városok országos kongresszusa ezzel a kérdéssel többször és behatóan foglalkozott az ő egyetemes ülésein és tizenegy pontban foglalta össze azokat a feltételeket, amelyek mellett a kislakások építhetők volnának. Intézkedni fog, hogy a kongresszus ebben a kérdésben lehetőleg sürgősen összeüljön. !1207. Fóthi Vilmos bizottsági tag napirend előtti felszólalásában arról beszél, hogy 1919. évben ki hozta be Budapestre a románokat, hírlapi cikkeket olvas fel és dr. Csilléry András bizottsági tagnak személyét is bevonja a felszólalásába. Az elnök a felszólalást többször félbeszakítva, felhívja Fóthi Vilmost, hogy térjen át a zászló ügyre, amely címen a napirend előtti felszólalásra az engedélyt kapta. Minthogy az elnök harmadizbeni felhívása után sem tér át a felszólaló a tulajdonképeni ügyre, az elnök tőle a szót megvonja. !1208. Dr. Csilléry András bizottsági tag személyes megtámadtatás címén kért felszólalásában válaszol Fóthi Vilmos bizottsági tagnak az imént elhangzott felszólalására. Akkori eljárásának okait és részleteit világítva meg, kijelenti, hogy várja az igazolóválasztmány döntését /Az elnök a felszólalás alatt Fóthi Vilmos bizottsági tagot egy sértő közbeszólásért rendreutasítja. !1209. Dr. Teles Béla bizottsági tag szintén személyes kérdésben szólal fel és kifogásolja, hogy az elnök nem adott neki napirend előtti felszólalásra engedélyt. Az elnök felhívja, hogy maradjon a személyes megtámadtatásnál, azonban ő tovább is az elhangzott lakásügyi felszólalásokkal foglalkozik és minthogy az elnök harmadizbeni figyelmeztetésére sem tér át a személyes kérdésre, az elnök tőle a szót megvonja. Ezután az elnök bejelenti, hogy időközben beérkezett a szavazatszedő küldöttség jelentése és így felhívja a tanácsnok-főjegyzőt a jelentés felolvasására. !1210. Olvastatott a szavazatszedő küldöttség jelentése, mely szerint dr. Kleineisel Jakab törvényhatósági bizottsági tag elhalálozása folytán a III. oszt. kereseti adónak, a bányaadónak, az ezek után fizetendő 60°/o-os hadipótléknak és a nyilvános számadásra kötelezett kizárólagos bányavállalatok hadinyereségadójának kivetése ellen beadott felebbezések elintézésére illetékes 1920., 1921. és 1922. évekre alakult egyenesadófelszólamlási bizottságban megüresedett egy rendes tagsági helynek titkos szavazás útján való betöltése ügyében elrendelt választási eljárás, illetve titkos szavazás ma délután 4 óra 25 perckor megkezdődött és 5 óra 30 percig folyt. , Ezen idő alatt a törvényhatósági bizottság tagjai beadtak összesen 59 szavazatot, amelyet teljes egészében Lampel Vilmos eddigi póttag nyert el. Az elnök a szavazás ezen eredményéhez képest az egyenesadófelszólamlási bizottságban üresedésben levő rendes tagsági helyre Lampel Vilmost törvényesen megválasztottnak jelenti ki azzal, hogy az így megüresedett egy rendes tagsági hely a holnapi közgyűlésen fog betöltetni. !1211. Dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester bejelenti, hogy következik a tárgysorozat 86. pontjának a villamos vasutak viteldíjemelési ügyének tárgyalása és egyben az elnöki széket Folkusházy Lajos alpolgármesternek adja át. !1212. Tárgyaltatott a bizottság és tanács előterjesztése a budapesti egyesített városi vasutak viteldijainak újabb felemelése ügyében. A közgyűlés a tanácsnak a közlekedési kérdések elkészítésére kiküldött 12 tagú ad hoc vegyes bizottság és a közlekedési bizottság által is pártolt javaslatát elfogadva, a budapesti egyesített városi vasutak viteldijainak újabb felemeléséhez nem járul hozzá, illetve a kérelmet elutasítja. A közgyűlés ugyanis, bár a maga részéről is méltányolni hajlandó az egyesített városi vasutak beadványában a munkabérek és anyagárak emelkedése folytán előállott pénzügyi nehézségeket, valamint azt, hogy az üzemfolytonosság érdekében a vasutak bevételeinek fokozását biztosítani kell: mindaddig, míg a vasutak az az utasaiknak legalább is 30%-át önköltségi áron alul szállítják — mint jelen esetben — az általános viteldíjemelés szükségének bekövetkeztét a maga részéről meg nem állapíthatja, hanem a bevételek fokozásának biztosítására arra az álláspontra helyezkedik, hogy az eddigelé kedvezményekben részesített utaskategóriák részére is legalább önköltségi áron adassanak ki a jegyek, amennyiben pedig az önköltségi ár az illetők teherviselési képességét meghaladja; az érdekelt hatóságok és munkaadók kellő érvű megtérítés vállalásával tegyék lehetővé alkalmazottaiknak és a tanulóknak a közlekedési eszközök használatát.