Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922
10.4 1922. julius 4-5. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1095 - 1096 - 1097 - 1098 - 1099 - 1100
1922. j úlius 4. é s 5-iki közgyűlés. 1100. szám. 385 A közgyűlés a közgazdasági, a vásárcsarnoki és jogügyi bizottságoknak a tanács által pártolt előterjesztése alapján, valamint Joanovich Pál bizottsági tag azon indítványának, mely szerint az 5. §. 2 bekezdése gyanánt felveendő, hogy „a vagyontalanság és munkaképtelenség feltétele nem vonatkozik a 7. §-ban megnevezett iparosokra és kereskedőkre" elfogadása mellett Budapest székesfőváros közterületein (utcáin, utain,.terein) való árusításra vonatkozólag a következő szabályrendeletet állapítja meg: Szabályrendelet Budapest székesfőváros közterületein (utcáin, utain, terein) való árusításról. !•§• Budapest székesfőváros közterületein (utcáin, utain, terein) csak a hatóság által az árusításra kijelölt helyen és csak annak szabad árusítani, aki erre az illetékes kerületi elüljáróságtól arcképes helyfoglalási engedélyt kapott. Az engedély megadására az a kerületi elüljáróság illetékes, melynek területén * a kijelölt árusítóhely fekszik. Amennyiben az egyes cikkek árusításához iparigazolvány vagy hatósági engedély szükséges, a helyfoglalási engedély csak az iparigazolvány vagy hatósági engedély bemutatása után adható ki. 2- §• A székesfőváros közterületein (utcáin, útain, terein) járva-kelve árusítani, vagy ipart űzni nem szabad, kivéve a székesfőváros tanácsa által esetről-esetre megállapítandó foglalkozásokat. 3. §. Közterületen azon helyeket, amelyeken árusítani szabad, a székesfőváros tanácsa által kerületenként kiküldött bizottság meghallgatása után a kerületi elüljáróság állapítja meg. Ugyancsak ezen bizottságok meghallgatása után a székesfőváros tanácsa jelöli ki azokat, a székesfőváros belső területén kívül fekvő helyeket is, ahol ideiglenes jellegű — földbe nem rögzített és helyéről könnyen elmozdítható — árusító bódé állítható fel. ' 4. §. A székesfőváros tanácsa határozza meg: ű) a közterületen való árusítás rendjét; b) azokat a cikkeket, amelyeket közterületen árusítani tilos; c) azokat a cikkeket, amelyek közterületen iparigazolvány vagy hatósági engedély nélkül árusíthatók; d) az előbbi szakaszban említett árusító bódék felállítására vonatkozó feltételeket. 5. §• Helyfoglalási engedélyt csak az a vagyontalan és nehezebb testi munkára képtelen, nagykorú magyar honos kaphat, aki legalább 1914. január 1. óta megszakítás nélkül Budapesten lakik és sem erkölcsi, sem nemzeti szempontból kifogás alá nem esik és a múltban sem esett, valamint undort keltő, vagy ragályos betegségben nem szenved. A vagyontalanság és munkaképtelenség feltétele nem vonatkozik a 7. §-ban megnevezett iparosokra és kereskedőkre. Hadirokkant helyfoglalási engedélyt kaphat akkor is, ha teljes korát még nem érte el. A helyfoglalási engedélyek kiadásánál hadirokkantakat, hadiözvegyeket, másokkal szemben előnyben kell részesíteni és elsősorban figyelembe venni. 6. §. Egy személy több helyfoglalási engedélyt nem kaphat. Az árusítás csak személyesen gyakorolható. Segédet az árus nem tarthat, de házastársa, vagy 16 évet meghaladott gyermeke őt betegsége esetén helyettesítheti. 1- §• A 6. §. rendelkezései alól kivételt képeznek a Budapesten iparjogosultsággal biró mézeskalácsosok, vasárnapokra és búcsúkra, a kegyszerkereskedők, a nem szorosan vett búcsúterület tekintetében búcsúkra, az élő- és művirág, valamint gyertyakereskedök mindszentek és halottak napjára. 8. §. A 3. §-ban említett bizottság által árusításra kijelölt helyekről, valamint a kiadott és megvont helyfoglalási engedélyekről (11. §.) kerületi és központi nyilvántartást kell vezetni. 97
