Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

8. 1922. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 847 - 848 - 849

1922. május 24-ikj közgyűlés. 846—849. szám. 299 2. Díjvisszatérítésnek csak akkor van helye, ha: o) a kért építési engedély nem adatik meg, de az egyes tételek alatt megállapított minimális engedélydíjak, valamint az I. fejezet 26—42. tételei (Statikai számítások), (Helyszíni vizsgálatok), (Újabb építési anyagok és szerkezetek), az 1. fejezet 46. tétele (Gyárkémények) és az I. fejezet 71. tétele (Elvi építési engedélyek) alapján befizetett engedélydíjak ebben az esetben is visszatartatnak; b) ha a folyamodó kérelmét az engedély kiadása előtt visszavonja, amely esetben a befizetett összes díjaknak 75%-át, külön eziránti kérelemre vissza kell fizetni, megjegyezvén azonban, hogy a visszatartandó összeg a vonatkozó tételre megállapított minimális összegnél kisebb nem lehet; c) ha a folyamodó az építési engedéllyel nem él, amely esetben a befizetett összes díjaknak 50%-át kell a külön eziránt benyújtott kérelemre] [visszafizetni. A visszatartandó összeg az egyes tételekre megállapított minimális összegnél kisebb nem lehet. A visszafizetés iránti kérelmet a székesfőváros tanácsánál kell benyújtani. \ 3. A székesfőváros tanácsa feljogosíttatik arra, hogy ezen díjszabást, a középítési bizottság meghallgatásával, az anyagárak és munkabérek változásának megfelelően emelhesse, vagy leszállíthassa. Ezt a határozatot a kormányhatósági jóváhagyás elnyerése végett a belügyi m. kir. miniszterhez fel kell terjeszteni. !847. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 34.739/1922—

III. számú előterjesztése az 1922. évben a „Kisajátítási alapnál" az állami és községi adók emelése folytán felmerült túlkiadás fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslata alapján az 1921. évben a „Kisajátítási alap"-nál az állami és községi adók emelése folytán felmerült 27.894 korona túlkiadást az 1921. évi költségvetésben a „Kisajátítási alap" 5. címe (Állami és községi adók) alatt, a III. ker. elüljáróságnál történő elszámolás mellett a „Kisajátítási alap" gyümölcsöző pénzkészlete terhére póthitelképpen engedélyezi. Ezen közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik. !848. A napirend tárgyalásának befejezése után a közgyűlés áttér az interpellációk előterjesztésére Az elnök felkéri dr. Kazay László bizottsági tagot interpellációjának előterjesztésére, aki azonban nincs jelen s így az elnök elrendeli az interpellációnak az interpellációs könyvből való törlését. Tudomásul szolgál. !849. Kirchner Béláné bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez : 1. Van-e tudomása a székesfőváros tanácsának arról a határozati javaslatról, melyet a Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetsége legutóbb tartott monstregyűlésén a tanítói és tanári fizetések ügyében, illetve tárgyában hozott ? S ha van tudomása, milyen intézkedéseket tett, hogy e határozati javaslat végrehajtását az illetékes kormányhatóságoknál biztosítsa? 2. Van-e tudomása a tisztelt tanügyi tanácsnak a most folyamatban levő tanügyi kormányrevizióról s ha van, milyen szerve által képviselteti magát benne, hogy a székesfőváros oktatásügyének speciális érdekeit biztosítsa? 3. Van-e a tisztelt tanácsnak e célból kidolgozott sajátlagos tanügyi programmja, amelyet javaslat alakjában az illetékes kormányhatóság revizionális szerve elé terjeszt? 4. Tekintettel van-e javaslatában: a) az iskolák faji arányára, vagyis központi helyet biztosít-e az elemi népoktatásnak s azoknak az iskolafajoknak, melyek vele szerves kapcsolatban vannak: ipari és kereskedelmi tanonciskolák, szaktanfolyamok, gazdasági tanfolyamok és a tanítóképzés? b) Tekintettel van-e az iskolák területi arányára? c) Tekintettel van-e az iskolák szakirányára? E célból az általános elemi oktatásra céltudatosan ráépített gazdasági, iparos-, kereskedötanonc-iskoláknak,