Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922
7.1 1922. április 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 556
206 1922. április 26-iki közgyűlés. 555—556. szám. 8. Ha a Budapesti tornaklub a fenti 1. pontban megállapított használati idő alatt csődbe jutna, feloszlana, vagy bármely más okból megszűnnék, vagy elvesztené a vagyona feletti rendelkezési jogát, ha a használatra átengedett területet nem sportcélokra, vagy a sportcélokon kívül más célra is használná, vagy ha a sportkör működése ellen nemzeti, hazafias vagy valláserkölcsi szempontokból a székesfőváros tanácsának egyoldalú megállapítáía szerint bármikor kifogás merülne fel, vagy ha a fenti feltételek szerint megállapított kötelezettségei bármelyikének eleget tenni csupán egyízben is elmulasztaná, úgy ezeknek az eseteknek mindegyikében jogában áll a székesfővárosnak a szerződést egyszerű tanácsi határozattal minden bírói közbenjárás nélkül egyoldalúan megszüntetni, a létesített épületeket, berendezéseket, felszereléseket stb. minden megtérítés és kártérítési igény nélkül azonnal tulajdoni birtokába venni. Jogában áll azonban a fővárosnak a szerződés megszüntetése helyett a Budapesti tornaklubot annyiszor amennyiszer 5000 koronáig terjedhető szerződéses birsággal sújtani és azt tőle közigazgatási úton behajtani. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a vonatkozó területhasználati szerződést a fentiekben megállapított, valamint a tanács részéről esetleg még felvehető új vagy eltérő feltételek mellett kösse meg. Megjegyzi a közgyűlés, hogy a bérbeadás csakis ennek a szerződésnek mindkét fél részéről történő szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a közgyűlés a tanácsot további intézkedés céljából értesíti. !556. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 37.036/1922— XII. számú előterjesztése a kelenföldi elektromos áramfejlesztőtelep kibővítésére a kormány részéről adandó százmillió koronás kamatmentes kölcsön ügyében. A közgyűlés a tanács ezen előterjesztéséből tudomásul veszi, hogy az erőátviteli célokra elektromos áramot fölhasználni kívánó fogyasztók igényeinek kielégítése céljából a kelenföldi áramfejlesztőtelep kibővítése elkerülhetetlenül szükségessé vált. Tudomásul veszi a közgyűlés a2t is, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szóban forgó áramfejlesztőtelep kibővítési költségeinek a fedezésére hajlandó 100 millió koronás kamatmentes kölcsönt a főváros rendelkezésére bocsátani az 1922. évi március hó 14-én kelt 59.074/1922— XVII. számú leiratában foglalt s alább szószerint közölt következő feltételek mellett: „1. Minthogy Budapest ipari köreiben mind nagyobb mértékben nyilvánul meg az a kívánság, hogy az energiatermelés nagyobb gazdaságosságával elérhető kedvező egységárakra való tekintettel a Székesfővárosi Elektromos Müvek (rövidesen Elektromos Művek) kábelhálózatára csatlakozhassanak és e csatlakozások csak az Elektromos Művek lágymányosi áramtermelő telepének megfelelő kibővítése után lehetségesek, ami viszont a főváros jelenlegi anyagi erőit meghaladó nagy tőke felhasználását kívánja, a kormány a fővárosnak e célra 100 millió korona kamatmentes kölcsönt ad. 2. Budapest főváros kötelezi magát arra, hogy ezen összegből az időközben bekövetkezhető árváltozások által megszabott mértékig az Elektromos Műyek lágymányosi telepét, elsősorban a hazai ipar igénybevételével egy darab 10.000 KW. teljesítőképességű áramfejlesztő gépegységgel, a szükséges kazánegységekkel és segédgépekkel kibővíti. E beruházáshoz külföldi gépek és egyéb felszerelések csakis megokolt esetben, a m. kir. kereskedelemügyi mjniszter külön engedélyével használhatók fel. Az Elektromos Művek a gépegység felálítása után újabb 10.000 KW. effektív terhelésnek, tehát körülbelül 16.500 KW-nak, azaz kereken 20.000 installált lóerőnek felvételére vállalkoznak. 3. A 100 millió koronát a m. kir. kormány oly részletekben bocsátja a fővárosnak rendelkezésére, amily mértékben a munkálatok végrehajtása azt szükségessé teszi, megjegyezvén, hogy e részleteknek az 1921/1922. költségvetési év végéig igényelhető összege legfeljebb 50 millió koronát tehet ki. A m. kir. kormány az engedélyezett kölcsön keretén belül gondoskodni fog arról, hogy a főváros a szükséges összegeknek kellő időben birtokába jusson, a fizetési kötelezettségeinek, melyek e munkából kifolyólag őt terhelik, eleget tehessen. 4. A főváros a kölcsönzött összeget tíz év alatt fogja visszafizetni, még pedig évi 10 millió korona törlesztése útján. A törlesztés a kölcsön első részletének igénybevételétől számított egy év múlva kezdődik és évi utólagos részletekben teljesítendő. A főváros nem tartozik többet törleszteni, mint a törlesztés mindenkori időpontjáig rendelkezésre bocsátott kölcsönösszegeknek azt a részét, mely még nincs törlesztve. 5. A visszafizetésnek ez a módozata abban a feltevésben állapíttatik meg, hogy az Elektromos Müvek áramszolgáltatás után számított bruttó bevétele a következőkben egyszerűen bruttó bevétele — az évi törlesztési összeg 30-szorosát eléri. Amennyiben a megelőző évben elért összes bruttóbevétel kisebb a fenti összegnél, úgy az Elektromos Müvek nem tartoznak többet fizetni, mint évi bruttó bevételük 3-3%-át; de bármiképpen változna is a bruttó bevétel, az évi törlesztési összeg 5,000.000 koronánál nem lehet kevesebb. 6. A főváros tanácsa kötelezettséget vállal aziránt, hogy az encedélvezett u"?n mi k S nt még f„ 10ev lete ' te , eIőtt . is visszafizeti, ha a fővárosnak ezen időn belül módjában fog állani ezen tartozásara és egyéb szükségleteire nagyobb összegű
