Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

7.1 1922. április 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 499 - 500 - 501

1922. április 26-iki közgyűlés. 498—501. szám. 197 való megválasztása esetén korengedélyre van szüksége, melynek megszerzését egy év alatt tartozik igazolni, dr. Ötömösi Gyula Sándor tiszti orvossá való megválasztása esetén pedig a tiszti orvosi vizsga letételét ugyancsak egy év alatt köteles igazolni. Miután az elnök bejelenti, hogy a vonatkozó törvények értelmében a kerületi tiszti orvosi állásra általános, a fővárosi közmunkák tanácsába és a szakbizottságok tagsági helyeire pedig viszonylagos szótöbbség szükséges, felkéri a szavazatszedő küldöttségi elnök és tagokat, hogy a titkos szavazási eljárást nyomban megnyitni, lefolytatni, a titkos szavazatokat fél hat óráig elfogadni, a szavazást idejében berekeszteni és a szavazás eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni méltóztassanak. Egyben bejelenti, hogy a szavazás szavazólappal történik. Tudomásul szolgál. !499. A tanácsnok-főjegyző felolvassa az ügyrendben meghatározott időben be­nyújtott interpellációkat és indítványokat. Az interpellációk a következők: dr. Kazay László bizottsági tag interpellációja a napilapok tudósítóinak a rendőrfőkapitányság épületéből való kitiltása ügyében; Karczag Vilmos bizottsági tag interpellációja a közvilágítás ügyében; Szakmándy János bizottsági tag interpellációja a gáz és villany árának emelése ügyében; Gáspár Fülöp bizottsági tag interpellációja az ásványvizek árának emelése és a vízüzemek kartellje ügyében; dr. Baranski Gyula bizottsági tag interpellációja a közalkalmazottak kedvezményes villamosjegye tárgyá­ban; Vass Béla bizottsági tag interpellációja a hagymabehozatal tárgyában; dr. Takács István bizottsági tag három interpellációja és pedig a grátishullákkal való vissza­élés, a lisztpanama és a búza árának börzei felverése ügyében; Szabó József bizottsági tag interpellációja a villamos és hév. alkalmazottak bérrendezése ügyében; Pekovits János bizottsági tag interpellációja a mások számlájára dolgozó kisiparosok forgalmi adójának behajtása ügyében; dr.. Miklós Ferenc bizottsági tag két interpellációja és pedig a nyomdai munkások, továbbá a drágaság ügyében. A benyújtott indítványok a következők: dr. Hegedűs József bizottsági tag indít­ványa a bírák, ügyészek, bírósági jegyzők és tisztviselők javadalmazása ügyében; Kirchner Béláné bizottsági tag indítványa a közoktatás újjászervezése ügyében; Ereky Károly bizottsági tag indítványa az üzemek részére a kormánytól felveendő kölcsön ügyében; dr. Marinovich Imre bizottsági tag indítványa gróf Széchenyi Ödön emlékének maradandó és látható megörökítése ügyében. Az elnök bejelenti, hogy az interpellációk az ügyrendben meghatározott időben, vagyis fél hét órakor fognak előterjesztetni, az indítványokat pedig az interpel­lációs válaszok után okolhatják meg az azokat benyújtó bizottsági tagok. !500. A tanácsnok-főjegyző felolvassa a m. kir. belügyminiszternek 1922. évi január hó 18-án kelt 117.303/1922. számú leiratát, amellyel a székesfőváros 1920. és 1921. évi költségvetéseit jóváhagyta és amellyel a községi adópótlék kulcsának az 1920. évben történt felemeléséhez hozzájárult. !501. Olvastatott a m. kir. kereskedelmi miniszter 1922. évi március hó 4-én kelt 58.641/1922— VIII. számú leirata, amelyben a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1922. évi február hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésén a m. kir. államvasutak díjszabásemelésének tervezete ellen 244/1922. kgy. szám alatt hozott határozatából kifolyólag a tanács által hozzá intézett 22.883/1922— XV. számú fel­terjesztésre válaszol. A leirat a következő: A székesfőváros tanácsának 1922. évi február hó 28-án tartott üléséből 22.883/1922— XV. szám alatt a folyó hó 1-én egy terjedelmes előterjesztés érkezett hozzám a t. tanácstól, mely azon aggályok és kívánatok beható előadását foglalja magában, amelyeket a székesfőváros közgyűlése és a t. tanács a m. kir. állam­vasutak díjszabásai felemelésére való vonatkozásban elémterjesztendőknek talált. Ezt az előterjesztést beható megfontolás tárgyává tettem, mihezképest általánosság­ban arra a meggyőződésre jutottam, hogy azokat az aggályokat, amelyeket a t tanács előadott, bizonyos mértékben és bizonyos irányokban magam is osztom, amit különben az illető tarifaemelések tárgyában a folyó évi február hó 24. és 25 napjain elnökletem alatt tartott értekezleten úgy a főváros ott megjelent kép­viselői mint különböző érdekképviseletek által előadottakra való vonatkozásban már ki is jelentettem annak hozzáadásával, hogy a m. kir. államvasutak pénzügyi helyzetét tekintve és miután a nevezett vasutak kezelési deficitjenek mas állami bevételekből való fedezéséről, mint amelyeket a nevezett vasutak saját bevételei képeznek a fenforgó viszonyok mellett igen súlyos következmények felidézése nélkül szó nem lehet, nem gondolhatok a kilátásba vett tarifaemelések dolgában messzebbmenő engedmények tételére, mint az olyanokra, amelyekkel a leginkább fenyegető hátrányok mellőzése, illetve lehető csökkentese érhető el. Habar a m kir államvasutak díjemelési javaslatai fölötti elhatározásomnál ennél messzebb­menőig sajnálatomra nem tehettem mérséklő intézkedéseket de annyit megtettem a forgalom könnyítése érdekében, amennyit a fenforgó nehéz helyzetben termi módomban állott és amennyi igen lényeges eltérést jelent a m. k.r. államvasutak 30

Next

/
Thumbnails
Contents