Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

1.1 1922. január 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 43 - 44 - 45 - 46

18 1922. január 11-iki közgyűlés. 46. szám. kérdések megvitatása céljából összehívandó ankétra vonatkozó és határidőhöz kötött indítványom végre nem hajtását? Amennyiben ezen végrehajtást méltánylást érdemlő okok akadályozták volna, nem tartotta volna-e ,-a polgármester úr ildomosnak a közgyűlésnek erről jelentést tenni, különösképpen nem tartotta volna a polgármester úr kötelességének, hogy az 1921. december 7-én a drágaság kérdésében tartott II. rendkívüli közgyűlés alkalmával ez iránti határozott felszólításomra feleletet, illetve magyarázatot adjon? Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy amikor 1921. december 7-iki közgyűlésen a szeptember 16-iki közgyűlésen elfogadott indítványom végre nem hajtását szóvá tettem és megkérdeztem, hogy a tanács ily elfogadott indítványokat miért gáncsol el, elnöki rendreutasításon, illetve figyelmeztetésen kívül válaszban nem részesültem? Helyesli-e a polgármester úr ezen eljárást, van-e erről a polgármester úrnak tudomása, hogy a nemzetgyűlésen állandóan használt és parlamentáris kifejezés az, amelyet használtam, van-e tudomása arról, hogy a nevezett közgyűlés óta a nemzetgyűlésen ugyanezen kifejezést a kormánnyal szemben legalább tíz ízben hangzott el anélkül, hogy ezen bárki is megütközötL volna és különösképpen, hogy az elnök szükségesnek tartotta volna ezt szóvá tenni? Nem gondolja-e a polgármester úr, hogy a közgyűlés és tanács között nem azon viszony áll fenn, amely egy ilyen megjegyzés visszautasítását avval tenné indokolttá, hogy a közgyűléssel szemben a tanács, mint hatóság áll és hatósággal szemben ilyen kifejezést használni nem lehet? Nem gondolja-e a polgármester űr, hogy a törvényhatósági bizottságnak szerepe nem abban merül ki, hogy a tanácsra nézve talán kellemetlen kérdések feltételét rendreutasításokkal igyekezzen elhárítani ahelyett, hogy a szükségválaszt megadnák? Hajlandó-e a polgármester úr megfelelő megnyugtató kijelentéseket tenni arra nézve, hogy, egyrészt a közgyűlésen elhangzó indítványok a jövőben sürgősebben fognak kezeltetni és a közgyűlésnek az el nem intézett indítványokról időről-időre indokolt jelentés fog adatni, másrészt hajlandó-e a polgármester úr megnyugtató kijelentést tenni arra nézve, hogy a tanácsot ellenőrző hivatásunkban feltett kérdéseinkre a jövőben érdemleges válaszokat fogunk kapni ? A törvényhatósági bizottságnak a tanács által való negligálására jellemző példa az 1921. december 16-án tartott rendes közgyűlés, amikor is a rendkívüli közgyűlés folytatása, valamint az indítványok és interpellációk a közgyűlés idejét esti 9 óráig igénybe vették és dacára az ez ellen felhangzott tiltakozásoknak, este 9 órakor kezdtek rátérni a napirend letárgyalására és pedig azon megjegyzéssel, hogy az egész napirend nem lényeges és 10 perc alatt elintézhető. Ezen nem lényeges napirendben az indemnitás, bérkocsidíjszabásemelés, stb. stb. pontok is fel voltak véve. Hajlandó-e a polgármester úr elismerni, hogy ilyen fontos kérdések olyankor való letárgyalása, amikor a törvényhatósági bizottság tagjai azon biztos tudatban távoztak a közgyűlés terméből, hogy ezen fontos ügyek aznap már nem tárgyaltatnak le, a kérdések letárgyalására irányuló szándék, a kérdéseknek puccsszerű elintézését célozza? Hajlandó-e a polgármester úr megfelelő biztosítékokat adni arra nézve, hogy ily eljárás a jövőben elő nem fordulhat? Hajlandó-e a polgármester úr elismerni, hogy a szavaztatások előtt a szavazás eredményére nézve már megállapodások történnek és hogy több indítványra való szavazás esetén, mint példának okáért: a drágasági vitában, az elnök előtt fekvő indítványokra az elérni kívánt közgyűlési határozatot már eleve feljegyzik és amennyiben úgy látszanék, hogy a közgyűlés véleménye ezen szándékolt határozattal szemben áll, előfordul, hogy a szavaztatás körül magyarázatokkal s taktikázással igyekeznek a kívánt szavazási eredményt elérni, holott az elnöki székből a vita eredményére, a szavazás eredményére befolyást gyakorolni tilos. Mivel magyarázza a polgármester úr az ügyrend egész különböző kezelését az 1921. december 16-án tartott közgyűlésen elhangzott Horváth Károly-féle indítványra történt szavazásnál és közvetlenül utána az Illovszky János-féle indítványra történt szavazásnál? Hajlandó-e a polgármester úr biztosítani bennünket arról, hogy a jövőben a szavazások körül ily eljárások elő nem fordulnak? Hajlandó-e a tanács elismerni, hogy a drágasági vita alkalmával elénk terjesztett tanácsi előadói javaslat több pontja a legális kereskedelemre és iparra nézve imminens veszélyt rejt magában, amiből kereskedelemellenes tendencia magyarázható. Megfelel-e a tényeknek, hogy amikor oly javaslatokat terjesztettünk elő, melyek az előadói javaslattal egyenlő célt kívántak elérni, azonban tisztán és kizárólag a tisztességes és legális kereskedelmet érhető sérelmeket kívánták elhárítani és ezen javaslat a közgyűlés általános helyeslésével találkozott, a tanács volt az, aki visszautasította és megakadályozta a legális kereskedelem és ipar védelmét? Tisztában van-e a tanács azzal, hogy