Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

5.11 1922. március 23. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 331 - 332

1922. március 2

3-iki közgyűlés. 330—332. szám. 119 készült bizottsági és tanácsi előterjesztés sürgős közérdekű voltánál fogva pótlólag felvétetik a közgyűlés napirendjére és hogy e tárgyat — amelynek ismertetése a Fővárosi Közlöny 15. számában már meg is jelent — a mai napon a költségvetés tárgyalására szánt idő leteltével, vagyis este 8 óra után dr. PurebI Győző tanácsnok fogja előadni. Tudomásul szolgál. !331. Tárgyaltatott folytatólag az 1922. évi költségelőirányzat. Dr. Baranski Gyula törvényhatósági bizottsági tag kifejti, hogy a költségvetésnek igen nagy szolgálatot tehetnének azok a bizottsági tagok, akik még szólásra vannak feliratkozva, ha ebbeli szándékuktól elállnának, mert a már úgyis hosszúra nyúlt vita fűtési, világítási és nyomdai költségei igen tetemes összeget emésztenek fel. Felszólalásának további részében kívánatosnak látja a jó és szolid kereskedelem naggyá tételét, követeli a tisztviselők helyzetének javítását, a közigazgatás egyszerűsítését, a fővárosi törvény revízióját, a lakáskérdés sürgős megoldását, mindezek elérése érdekében hangoztatja a keresztényszociális elvek sürgős győzelemre jutásának szükségességét, ötrendbeli indítványt nyújt be, a költségvetést elfogadja. Zala Zsigmond bizottsági tag kétségbe vonja a költségvetés realitását. A forgalmi adót igazságtalannak és antiszociálisnak tartja, sürgeti a vízmüvek teljesítőképességének fokozását, a Duna vizének kihasználását, a községi takarékpénztár felállítását, községi hűtőház létesítését és a közlekedés javítását, hatrendbeli indítványt is nyúj be, a költségvetést elfogadhatónak nem tartja. Ereky Károly bizottsági tag kétségbe vonja, hogy a Duna vize hajtóerőre kihasználható volna. Helytelennek tartja, hogy a többséget sokan azzal vádolják, mintha semmit sem akarna tenni, ő minden baj okát az általános országos politikában és a pénzügyi jogrend hiányában látja. Felszólalásában kitér a súlyos adóterhekre, amelyeket elkerülhetetleneknek tart, áttér a közüzemekre és károsnak látja a szolgáltatások árának és a vasúti tarifának — bár a helyzet által indokolt — emelését; helyteleníti a közüzemeknek idegen érdekek szolgálatába állítását, mert ez az árak újabb emelkedését vonná maga után. A Keresztény Községi Párt politikájára térve át, kiemeli, hogy a keresztény nemzeti irány megakadályozta, hogy a háború és forradalom után a nemzetet még nagyobb katasztrófa érje. A zsidó alkalmazottak elbocsátására és a vásárcsarnoki árúsok egy részének a kihelyezésére vonatkozólag kijelenti, hogy az a fennálló törvények és rendeletek keretein belül történt, tehát jogos volt. Hibáztatja dr. Gál Jenő bizottsági tagnak a kizárt vas- és fémmunkások ügyében előterjesztett interpellációja alkalmából a munkásságnak a karzatra való felvonultatását és a gyárosok és munkások kizárólagos ügyébe való beavatkozást, valamint az idegen és jóvalutájú államok által fizetett munkabéreknek előtérbe állítását. Konkrét adatokat kér az ellenzéktől arra vonatkozólag, hogy ki üldözi a székesfőváros részéről a tisztességes kereskedelmet és ki akadályozza meg azt, hogy a tranzitókereskedelem itt háborítatlanul élhessen. Kívánja, hogy Budapest legyen az ország kereskedelmének és iparának valódi központja és irányitója és ebben a kérdésben a kisebbség támogatására is számít. A költségvetést elfogadja. Elnök este 8 órakor, a költségvetés tárgyalására szánt idő leteltével a vitát megszakítja és bejelenti, hogy következik az árúmintavásár ügyének a tárgyalása, amely ügy ismertetésére felkéri dr. PurebI Győző tanácsnokot. !332. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 31.865/1922—

XV. számú előterjesztése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kérelme a Városligetben lévő Iparcsarnok mögötti közterületnek árúmintavásárok tartására emelendő ideiglenes épület felépítése céljából való átengedése és a fővárosnak a nemzetközi árú mintavásárok megalakításában való részvétele tárgyában. A közgyűlés a középítési, közgazdasági es pénzügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatára hozzájárul ahhoz, hogy a városligeti Iparcsarnok mögött, mintegy 2130 négyzetméternyi területet kitevő közterületen árúmintavásárok céljára szolgáló kiállítási épület emeltessék, hozzájárul a közgyűlés ahhoz is, hogy tekintettel az építkezés sürgősségére, az épületet a Budapesti Kereskedelmi és-Iparkamara az általa bemutatott s az út és csatornaépítő (II.), a városépítési (III.) és az építkezési (XIII.) ügyosztályok által felülvizsgált tervek és ajánlati költségvetés alapján az említett ügyosztályok által megállapított kikötések és feltételek mellett építse meg. Tekintettel arra, hogy úgy a hazai, mint a nemzetkőzi árú mintavásárokon a helyek kijelölésére és a helybérek megállapítására a főváros döntő befolyást kíván gyakorolni, a közgyűlés kiköti, hogy a fentjelzett területen létesítendő minden felépítmény az építkezés befejezése után azonnal átmegy a főváros tulajdonába és a főváros azzal szabadon rendelkezik. Az épületek használatának feltételeit a főváros tanácsa esetről-esetre állapítja meg. A közgyűlés az épület létesítéséhez szükséges 5,620.000 (Otmillióhatszázhuszezer) koronát kitevő építési költség fedezetéül az 1922. évi költségvetés IX. csoport (különféle intézmények) XI. fejezetén (vegyesek) a rendkívüli előirányzatnál saját dme alatt történő elszámolás mellett 1,000.000 K, azaz Egymillió korona az 1922.