Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

4.2 1921. március 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 266 - 267

1921. március 9-iki közgyűlés. 266. szám. 3. A közgyűlés azokat a támadásokat, melyeket a szövetkezetek ellen általában intéznek, helyteleníti és elítéli, mert igaz ugyan, hogy a fogyasztási szövetkezetek az árú beszerzése tekintetében biztosított könnyítések révén és ez által, hogy nemcsak tagjaikat szolgálták ki, igen érzékeny károkat okoztak a kiskereskedelemnek, viszont ezzel szemben kétségtelen, hogy a' megtámadott alakulatok a lebonyolított óriási nagy forgalommal és a keresztény tisztviselők ezreinek gazdasági irányban való foglalkaztatásával nagy. szolgálatokat tettek a keresztény erkölcsi alapon történő gazdasági szervezkedésünknek, valamint kétségtelen az is, hogy ezek az alakulatok helyes gazdasági politikával gazdasági szervezkedésünknek továbbra is erős támaszai kell, hogy maradjanak. 4. Budapest kereskedelmének és iparának a nemzetközi kereskedelembe való kapcsolása érdekében a közgyűlés külkereskedelmünknek és tranzitó forgalmunknak erőteljes kifejlesztését tartja szükségesnek, mert csak ebben látja azon lehetőséget, melynek segítségével a főváros visszafejlődés nélkül volna fentartható. Törvényhozási, illetve kormányhatósági úton fokozatosan — a fogyasztóközönség jól felfogott érdekének szem előtt tartása, ellátásunk jobbá és olcsóbbá tétele, valamint termelésünk fokozása mellett — megszüntetendők volnának mindazok az intézkedések és állapotok, amelyek a lehetőséghez képest való szabad kereskedelemnek, a cél irányos bevitelnek és kivitelnek, valamint a tranzitó forgalomnak akadályát képezik és ugyancsak törvényhozási és kormányhatósági úton megteendők volnának mindazok az intézkedések, amelyek alkalmasak arra, hogy ezen forgalmak minél hathatósabb előmozdításra találjanak. Mindezekre vonatkozólag a közgyűlés a megteendő sürgős intézkedéseket, illetve azoknak alapfeltételeit a következőkben körvonalazza: 1. A Bécs-felé eltávolodott kereskedelmünknek minden lehető módon Budapestre való visszahozása. 2. A szomszédos államokkal való közvetlen érintkezés lehetőségének megteremtése. A szomszédos államokkal való vám és kereskedelmi- szerződések megkötése vagy legalább is a forgalmat megkönnyítő egyezmények megkötése, továbbá a kereskedelmi és vasúti egyezmények végleges lebonyolítása. Külkereskedelmi ügyeknek ne autonóm alakulatokkal, úgynevezett kamarákkal, hanem megfelelő egységes szerv útján való irányítása, fenntartása és külkereskedelmi képviseleteknek a megszervezése. 3. A megszállott területen lévő kereskedőinknek visszahódítása, a hazai, nemzeti alapon nyugvó kereskedelmi szabadságnak a lehetőséghez képest való biztosítása s ezúton a tisztességtelen kereskedelemnek és versenynek (láncolás, csempészet, zúgkereskedelem stb.) a leküzdése és ennek ineaszüntetése érdekében megfelelő törvények meghozatala. Kereskedelmünk gócpontja Budapest legyen. 4. Nemzeti alapon nyugvó kereskedelmünknek a fogyasztóközönség jól felfogott érdekének szem előtt tartása és ellátásunk jobbá és olcsóbbá tétele mellett való fokozatos szabaddátétele s ennek alapján a helyi kereskedelmi-szabadlistának a kibővítése avagy a tilalmi listának a helyzet és ellátásuknak megfelelő elkészítése. 5. A behozatal és a célirányos kiviteli tilalmaink fokozatos visszafejlesztése, kiviteli és behozatali szabadlista, avagy tilalmi lista elkészítése, a behozatal és kivitel elé gördített nehézségeknek okszerű eloszlatása, a kiviteli illeték revideálása, az áru piaci értékéhez alkalmazkodván. fi. A közép és kisiparnak úgy anyagilag, mint munkaalkalmakkal való támogatása, középítkezések és közmunkák megindítása, a közmunkák kiadása alkalmával a reális, megbizható iparos ajánlatoknak elfogadása, az irreális látszólag olcsóbb ajánlatokkal szemben, kikészítési eljárásnak úgy aktív, mint passzív irányban való kifejlesztése és az ebből folyó munkabérrendszer meghonosítása. Vámvisszatérítési kedvezmény a kikészítési eljárásnál. 7. Vámjogunk reformja, vtmjogi kodifikációnk .létesítése, az Önálló vámterület és vámőrség megteremtése, s addig, amíg ezek megtörténnek, ezen kérdéseknek esetröl-esetre, rendeleti úton való szabályozása. 8. A vasúti, hajózási és postai egyezmények tárgyalásainak kedvező módon való befejezése. Az útlevélügy rendezése, megkönnyítése, legalábbis egy éves útlevelek, ezzel kapcsolatos vízumok kiállítása. 9. A levél, távirati cenzúráknak enyhítése különös tekintettel a kereskedelemre, a visszatartott táviratok lefizetett díjaínak visszatérítése, illetve az el nem küldött táviratoknak a feladónak való visszajelentése. 1U. Szállodáink régi forgalmának helyreállítása, a beszallásolásokuak megszüntetése, az egyes szállodáknak hivatalok áltai való bérlésének megszüntetése és a szállodai forgalomnak újból való visszaadása. 11. A magyar államvasúti tarifának a belforgalom, tranzitó es exportszolgálat szempontjából való revizió alá vétele, tranzitó tarifák ügyének különös gonddal való kezelése és a közlekedési tarifa poiitikának a tranzitó kereskedelem szolgálatába állítása, helyesebben ee alapöli a reexpediciós rendszer kiszélesítése, a vasúti