Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

11.8 1921. julius 14. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1013

370 1921. július 14-iki közgyűlés. 1012—1013. szám. ,11. ha az oroszkémények keresztmetszete négyszögletes s az normális kéményseprő eszközökkel rendesen nem söpörhető;" „12. ha az orosz kémény álló mükőlapokból épült és a faszerkezetet a kéményürtől nem választja el az előírt felvastagság (16 cm.);" „13. ha a kémény közvetlen közelében gyúlékony anyagok vannak felhalmozva;" „14. ha a kémény rossz karban van, vagy vakolatának hiányos volta miatt annak kiégetése tűzveszélyt okozhatna." A 17. §. harmadik bekezdése a kzvetkező szöveggel egészítendő ki: „a színházi kémények égetésének ideje pedig a tűzoltófőparancsnokságnál 48 órával előbb bejelentendő s mindezek égetését a kéményseprőmester vagy az üzlet' vezető személyesen tartozik ellenőrizni." A negyedik bekezdés második sorának végén e szó után „igényelnek" — „a háztulajdonos költségére" szavak írandók. E bekezdés még a következő szöveggel egészítendő ki: „A kéményseprőmester csak akkor hívhat tűzoltói segítséget, ha a normálistól eltérő tűzveszélyesebb állapotok jelenléte forog fenn, vagy fennforogni látszik." A hetedik bekezdés második mondata elmarad. A nyolcadik bekezdés a kővetkező szöveggel egészítendő ki: „Az égetés után a kémény környéke gondosan átvizsgálandó és a kéményseprő, vagy az üzletvezető a felügyeletet folytatni köteles addig, amíg minden tűzveszély iránti gyanú meg nem szűnt. Ilyen gyanús körülmény fenforgása esetén köteles a kéményseprőmester vagy" az üzletvezető a házkezelő figyelmét erre és a további felügyeletre felhívni, valamint erre kellőképen kioktatni. Amennyiben a kéményégetés folyamán tűz keletkeznék, köteles a kéményseprő erről a tűzoltóparancsnokságot azonnal értesíteni s annak megérkeztéig a tűz tovább terjedését a legjobb belátása szerint meggátolni. Egy időben több kéményben az égetés csak akkor végezhető, ha a kémények ugyanazon az épületen közel egymás mellett vannak és az égetési folyamat alatt a kéményseprő által egyidejűleg ellenőrizhetők, áttekinthetők, illetőleg a kémények általa bármely pillanatban akadály nélkül elérhetők, megközelíthetők." A kilencedik bekezdés ezen része „a -kiégetéshez szükséges szalmáról a háztulajdonos is gondoskodhatik; ellenesetben a szalmát a kéményseprőmester tartozik a székesfőváros tanácsa által évenként megállapítandó áron szolgáltatni" kihagyatik és e helyett a következő szöveg állapíttatik meg: „a kiégetéshez szükséges zsupszalmáról a háztulajdonos tartozik gondoskodni. 'Ezért a kéményseprő a háztulajdonosnak, vagy megbízottjának 8 nappal előbb bejelenteni köteles, hogy az égetéshez mennyi zsupszalmára lesz szüksége." A tizedik bekezdés a következő szöveggel egészíttetik ki: „Az ezekkel járó költségek azonban, tehát a zsupszalma beszerzése is, az üzem tulajdonosát terhelik." E szakasz utolsó bekezdése a következő szöveggel egészíttetik ki: „A kerületi elüljáróság e vitás kérdésekben 3 nap alatt határoz és a határozat végérvényes." A 18. §. negyedik sorában a „17. §." helyett 14. és 17. §-ainak" Írandó. Mivel e módosítások szerint az (orosz) hengerkémények égetése a kötelező munkálatok közé soroztatott, természetszerűleg a szabályrendelet 21. §-ához tartozó díjszabásban is ez a tétel a megfelelő helyre teendő. Ezért a 43. tétel első bekezdése 11. tételként állíttatik be a jegyzékbe, a díjszabásban jelenleg 11—42. alatt felsorolt tételek számai pedig 1—1 következő számmal helyesbítetnek. A 43. tétel után pedi a következő szöveg irandó: „A kéményégetés díjában bennfoglaltatnak a kéményégetése körül szükséges összes munkálatok, mint a szalmának felhordása, előkészítése, a korom kiszedése, a szalma begyújtása, stb. is. A kéménytisztító ajtók szabaddá tétele a lakó köte^ lessége. A lakások kéményeinek gyakoribb égetéséért díj nem jár. (Lásd 17. §.)" Tekintettel pedig arra, hogy a közgyűlés 1918. évi október 16-án tartott üléséből 1278/1918. kgy. sz. közgyűlési határozattal a jelenlegi szabályrendeletnek módosítását már elhatározta, de e közgyűlési határozat még kormányhatósági jóváhagyást nem nyert, erre a körülményre felhívjuk a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minisztert. Ez a közgyűlési határozat 15 napra közszemlére kiteendő, a hirdetési határidő lejártával kormányhatósági jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztendő. Erről a tanács az iratok kiadásával további eljárás végett értesíttetik. !1013. Tárgyaltatott a tanács 54.970/1921—

VII. számú előterjesztése az „Eberling Béla és neje alapítványa néhai Eberling Tiborka emlékére Budapest székesfővárosi I. ker., Márvány-utcai elemi fiúiskolába járó I. osztályú tanuló jutalmazására" cimű iskolai jutalomdíj alapítvány alapító oklevele ügyében. A közgyűlés a tanács előterjesztésére Eberling Béla és neje által az I. ker, Márvány-utcai elemi iskolába járó I. osztályú tanuló jutalmazására tett és „Eberling Béla és neje alapítványa néhai Eberling Tiborka emlékére, Budapest székesfőváros I., Márvány-utcai elemi fiúiskolába járó L osztályú tanuló jutalmazására" című 2000 (Kettőezer) koronás alapítványt kezelésbe elfogadja, a tanács által bemutatott alapító oklevelet megállapítja és azt jóváhagyás végett három eredeti példányban a m. kir vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fölterjeszti.