Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

11.8 1921. julius 14. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 999 - 1000 - 1001 - 1002 - Szabályrendelet a székesfőváros vízszolgáltatásáról.

360 1921. július 14-iki közgyűlés. 1002. szám. állapítandó anyag- és munkaárszabás szerint az ingatlan tulajdonosának költségére készíti; az összekötő csőnek az utcai közcsőtől az ingatlan határvonaláig terjedő része azonban a főváros tulajdona marad és arra az ingatlan tulajdonosának semmi néven nevezendő igénye nincs. A végzett munkákról kiállított fizetési meghagyásban megjelölt összeg, a fizetési meehagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt fizetendő be az illető kerületi elüljáróság pénztárába. 19. §. Az összekötő csőnek az utcai közcsőtől az ingatlan határvonaláig terjedő részét, a vízművek igazgatósága a főváros költségén tartja fenn. A magánvezetéknek az ingatlanon belül levő összes többi berendezését az ingatlan tulajdonosa köteles állandóan jókarban fenntartani, a szükségessé váló javításokat azonnal megtenni és a vízművek igazgatóságának e célból adott utasításait mindenkor követni. Amíg a lakásügy rendezéséről szóló 2300/1921. M. E. számú kormányrendelet 41. §-a szeiint a bérlő a bérbeadotí helyiségekben a földön, vagy falon kivül levő vízvezetéki berendezések karbantartását és helyreállítását bérbeadótól nem követelheti, addig a vízszolgáltatási szabályrendeletnek mindazon rendelkezései, amelyek az említett vízvezetéki berendezések állandó jókarbantartására vonatkoznak, az ingatlan tulajdonos helyett a bérlővel szemben alkalmazandók. Ha a bérlő a megállapított hibát a kijelölt határidőig ki nem javítja, úgy az ingatlan tulajdonosa tartozik azt a neki megadott határidőig kijavítani. Az ingatlan tulajdonosa eképpen a bérlő helyett végzett munkák költségeit a bérlőtől követelheti. III. A vízhasználat.' 20. §. A vízművek vize a 2. §. a) és b) pontja alá eső vízszolgáltatásnál a házban levő összes szükségletek kielégítésére, a 2. §. c> pontja alá eső vízszolgáltatásnál az engedélyezett célokra, józan takarékossággal használandó fel. A vízvezeték vízét hatósági engedély nélkül energia előállítására fölhasználni tilos. Az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője a magánvezetéket a lakófelek használatára állandóan nyitva tartani köteles s csak kivételes esetekben közbiztonsági szempontból, vagy a fagy ellen való védekezés és a vezeték kijavítása céljából szabad a vezetéket elzárni. A magánvezetéknek fagy ellen való védekezés és javítás céljából való elzárását a tulajdonos, illetőleg az ingatlan haszonélvezője vagy bérlője, minden egyes esetben az elzárás előtt egy órával a lakófelek- tudomására hozni köteles. Fagy ellen való védekezés céljából a magánvezeték csakis akkor zárható el, ha az alkonyat beálltával legalább —5° Celsius hideg van; ha pedig a hideg a —10° Celsiust is meghaladja, akkor a vezeték időről-időre nappal is elzárható. 21. §• Mulasztást követ el, s amennyiben cselekedete, vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, esetről-esetre 100—2000 koronáig térj dhető pénzbírsággal sújtható és a főváros kárának megtérítésére is kötelezhető az: a) aki ezen szabályrendeletnek a vízhasználatra, a vízvezetéki berendezések elkészítésére, átalakítására és jókarbantartására vonatkozó rendelkezéseit, valamint a hatóságnak erre vonatkozó utasításait meg nem tartja; b) aki a vizet jogtalanul használja; c) aki a kötelező bejelentéseket elmulasztja; d) aki a felügyeletet és ellenőrzést, vagy a fővárosi közegek munkáját akadályozza, vagy meghiusítja; e) aki a vízvezetéki csapot, vagy árnyékszék szelepet a rendeltetésnek megfelelő használaton túl szándékosan vagy gondatlanságból nyitva tartja; f) aki a közterületeken levő vízvezetéki berendezéseket engedély nélkül használja. Ugyanezen elbánás alá esik, aki a vízmű vizét építési engedélyhez kötött építési célokra előzetes bejelentés nélkül veszi igénybe. A vízpazarlásért a székesfővárossal szemben az ingatlan tulajdonosa a felelős, ha azonban a szabályokat a bérlő, illetve lakó szegi meg, az ily vízpazarlásért csak a bérlő, illetve a lakó a felelős. Családtagokért, cselédekért és más álkaimazattakért az illető családfő (háztulajdonos, bérlő, lakó) rovandó meg a pénzbirsággal, A birságpénzek a székesfővárosi szegényalapot illetik.