Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

8.2 1921. május 18. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 577 - 578

1921. május 18-iki közgyűlés. 576—578. szám. 209 önálló címen történő elszámolás mellett engedélyezi. Tudomásul veszi egyben a tanácsnak azt a bejelentését, hogy ezt a munkát annak halaszthatlan sürgősségére való tekintettel a közgyűlés utólagos hozzájárulása és a kormány jóváhagyása reményében már el is végeztette. Ez a határozat kormányhatósági jóváhagyást igényel, miért is e végből azt a közgyűlés a m. kir. belügyminiszterhez terjeszti fel. !577. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 3902/1921—

XIV. számú előterjesztése a Menza Akadémika 1920/21. évi alapítványa évjáradékának felemeléséből keletkező költségtöbblet fedezete ügyében. A közgyűlés a szociálpolitikai és pénzügyi bizottságoknak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslata alapján elhatározza, hogy a Menza Akadémika alapítványi évjáradéknak az ellátási költségek emelkedése következtében az 1920/21. tanévre szükéges felemeléséből keletkező és a költségvetésben rendes fedezettel nem bíró 23.400 K, szóval Huszonháromezernégyszáz korona költségtöbbletet póthitelképen és pedig ebből az összegből 7800 K-t az 1920. évi költségvetésben a VII. csoport (Közművelődés) IV. B) fejezet (Irodalom, tudomány, művészet — Tudomány) 1. címe (Alapítványok és segélyek) alatt történő elszámolás mellett a költségvetés IX. csoport (Általános igazgatás), XVII. fejezete (Előre nem látott különfélék) alatt előirányzott 5,000.000 K összegből még rendelkezésre álló 1,811.18319 K terhére, a fennmaradó 15.600 K-át pedig az 1921. évi költségvetésben a VII. csoport IV. B) fejezet 1. címén leendő gondoskodás mellett, engedélyezi. A közgyűlés ezt a határozatot jóváhagyás céljából egyidejűen fölterjeszti a m. kir. belügyminiszterhez. !578. Tárgyaltatott a tanács 30.935/1921—

XIV. számú előterjesztése a Wertheimer Orfeum és az Unió Színházüzemi és Színházépítő r-t. közös kérelmére a Revü Színház színháznyitási engedélye ügyében. A közgyűlés a Budapesti Magyar Népszínházi Bizottságnak és a pénzügyi bizottságnak javaslatai, valamint a tanácsnak megokolt előterjesztése alapján engedélyt ad az Unió Színházépítő r.-t.-nak arra, hogy a VI., Szerecsen-utca 35. szám alatt levő helyiségeiben Beöthy László művészi vezetése alatt az 1920—21. színházi idénytől kezdődően Revü Színház néven színházat nyithasson. Kívánatosnak tartja azonban, hogy a színház az említett idegeri név helyett magyar elnevezést nyerjen. A színház megnyitásának a feltételei a következők: 1. Az engedélyes köteles színháza részére állandó magyar színtársulatot tartani és köteles a színház művészi vezetőjének nevét, valamint annak személyében beállott minden változást jóváhagyás végett a főváros tanácsának esetről-esetre bejelenteni. 2. Az engedétyes gondoskodni tartozik arról, hogy az előadások irodalmi és művészi színvonalon álljanak, a jó ízlést, a valláserkölcsi és hazafias érzést ne sértsék. A darabok megválasztásánál a magyar írók és zeneszerzők eredeti termékeit különös figyelemben kell részesíteni. 3. Az előadások nyelve kötelezően magyar, idegen nyelvű előadásokat csakis a főváros tanácsának előzetes engedélyével szabad tartani. 4. Olyan darabokat, amelynek szereplői kizáróan gyermekek, az engedélyes egyáltalában nem adhat elő és a felnőttek által előadott darabokban előforduló gyerrnekszerepeket is csak 15 évesnél idősebb gyermekekkel játszathatja. 5. Az engedélyes aláveti magát a most fönnálló és esetleg a jövőben alkotandó színházi és egyéb rendészeti szabályok rendelkezéseinek. 6. Ez az engedély az 1920—1921. évi színházi idény megnyitásának napjától számított 5 évre érvényes. 7. Az engedélyes ezt az engedélyt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának előzetes hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatja. 8. Ennek az engedélynek hatósági díja fejében köteles az engedélyes 100.000 korona azaz Egyszázezer koronát a székesfőváros központi pénztárába az engedély kézhezvételétől számított 15 nap alatt az engedély érvényének különbeni megvonása terhe mellett befizetni. Amennyiben a 6-ik pontban megállapított öt évi engedelmi idő lejárta után az engedély meghosszabbítását a főváros megengedi, az annak idején fizetendő díjat a közgyűlés újból fogja megállapítani. 9. Ez az engedély a színház használatba vételére nem jogosít, arra vonatkozóan a főváros tanácsának, mint tűzrendészen' hatóságnak külön engedélye szükséges. 10. Ha az engedélyes a fölsorolt kikötések és föltételek bármelyikének eleget nem tesz, általában ha a színházra vonatkozó hatósági rendelkezéseket nem teljesíti, a főváros tanácsának jogában áll őt esetről-esetre 10.000 koronától 100.000 koronáig terjedhető bírsággal sújtani és tőle ezt az engedélyt minden kártérítési igény kizárásával egyszerű tanácsi határozattal bármikor megvonni. 11. A fővárosnak a bírságolásból eredő követelései biztosítására tartozik az engedélyes 15 napon belül 100.000 korona, azaz Egyszázezer korona biztosítási 53