Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

7.1 1921. április 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 498 - 499 - 500

1921. április 20-iki közgyűlés. 498—500. szám. 183 !498. Dr. Kazay László törvényhatósági bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: „Yan-e tudomása a Polgármester úrnak arról, hogy a múlt héten különböző lapokban az a hír látott napvilágot, hogy egy Újhelyi nevű egyén több bűntársával együtt faszállítási üzelmekkel a székesfővárost állítólag 10,000.000 korona erejéig megkárosította. Arra való tekintettel, hogy ez ügyben sem a vizsgáló bíró úr, sem az ügyészség vezetője részéről semmiféle" felvilágosítást sem nyerhettem, hajlandó-e a Polgármester úr a törvényhatósági bizottsági közgyűlést ez ügyben tájékoztatni ?" Az interpellációra dr. Purebl Győző tanácsnok nyomban adott válaszát úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !499. Piazza Győző törvényhatósági bizottsági tag a következő interpellációt intézi a polgármesterhez: „Van-e tudomása a Polgármester úrnak, hogy az építőipar pangása és ezáltal az építőiparokban ,levö nagy munkanélküliség egyik oka az, hogy a magán- és bérházak tulajdonosai házaikat már évek óta nem tataroztatják s ezáltal számtalan esetben az épületek állagára veszélyes hibák keletkeztek, melyek sok esetben katasztrofálissá válhatnak ? Hajlandó-e a Polgármester úr az építőjpar fellendítése és a munkanélküliség enyhítése érdekében alárendelt hatóságait utasítani, hogy a hatáskörükbe tartozó magánépületeket és bérházakat építési szempontból vizsgálják meg és szükség esetén hatósági beavatkozással és hatósági kényszerrel is kötelezzék a háztulajdonosokat házaik sürgős javítására." Az interpelláció kiadatik a polgármesternek. !500. Elnök jelenti, hogy dr. Hajdú Marcell törvényhatósági bizottsági tag a bejegyzett interpellációjától elállott és így több interpelláció nem lévén, következne az indítványok letárgyalása. Dr. Liszka Árpád törvényhatósági bizottsági tag a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: * „Azon okok között, amelyek az ország összeomlását okozták, nagy szerepet játszott egyéneknek, csoportoknak és a sajtó egy részének olyan viselkedése, amely a BTK. felségsértésre vonatkozó 126. §-a 3., 4., a hazaárulásra vonatkozó 127. §-a 2., 3. pontjának, a 130., 131., 134. §§-inak, a hűtlenségről szóló 142., 144., 3458. pontjainak, 148., 149. §§-ainak, a lázadásról szóló 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158. §§-inak, a jogtalan toborzásra vonatkozó 161. §-ának, a felhívásra vonatkozó 171. §-ának, az izgatásra vonatkozó 172., 173. §§-ainak, a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913. évi XXXIV. t.-c, 2. 3. §§-ainak, a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XL. t.-c. idevonatkozó rendelkezéseinek megkerülésével, vagy azok tilalmával való nyilt szembehelyezkedéssel ezen egyéneknek, csoportoknak és a sajtó egy részének nemtelen, önző céljait voltak hivatva szolgálni. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága aggodalommal szemléli, hogy most, mikor a sokat szenvedett ország a konszolidáció útjára lép, ismét ilyen tünetek ütik fel a fejüket s ezért Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága múlhatatlanul szükségét látja annak, hogy a fentidézett törvényszakaszoknak rendelkezései olyképen módosíttassanak, hogy azok betűinek megkerülésével a törvény intenciói íci ne játszathassanak, különösen, hogy a vonatkozó törvénycikkeknek az „egyenes" felhívásra vonatkozó rendelkezései megfelelően módosítassanak és hogy a sajtó útján elkövetett fenti bűncselekményre vonatkozólag a sajtótörvényben statuált speciális elévülési idő az ezen bűncselekményekre vonatkozó általános elévülési idővel helyettesíttessék. A jogfolytonosság parancsoló követelményeinek megfelelőleg — tekintettel különösen az elévülési időkre — múlhatatlanul szükségesnek tartja továbbá Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága, hogy az ország összeomlását közvetlenül megelőző és azt követő időkben (Károlyi-féle forradalom) a fenti törvénycikk tilalma ellenére elkövetett bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonása céljából a megfelelő kormány hatósági intézkedések foganatba vétessenek. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága jelen határozatát azonos állásfoglalás céljából megküldi a társtörvényhatóságoknak és eljuttatja a Kormányzó Úr Ö Főméltóságához és a m. kir. kormány- és a Nemzetgyűlés elnökéhez, v Jelen indítványom tárgyalása tekintetében a sürgősség kimondására vonatkozó indítványomat tisztelettel előterjesztem." A közgyűlés a sürgősséget kimondja és így az elnök az indítványt tárgyalásra bocsájtja. Felszólalnak dr. Fábián Béla, dr. Gál Jenő- és Pakots József törvényhatósági bizottsági tagok Ezután dr. Fábián Béla bizottsági tag az ügyrendhez kért felszólalásában javasolja, hogy az idő előrehaladottságára és arra való tekintettel, hogy a tárgyalás folytatás alatt levő indítványhoz még sok szónok van feljegyezve, javasolja, hogy a tárgyalás a jövő közgyűlésre halasztassék.