Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

7.1 1921. április 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 482

172 1921. április 20-iki közgyűlés . 481-4 82. szám. Elnöklő h. főpolgármester a napirend előtti felszólalásra a következő választ adja: Tisztelt Közgyűlés! Napirend előtti felszólalásról lévén szó, sem hozzászó­lásnak, sem határozathozatalnak helye nincs. A magam részéről bejelentem azonban, hogy helyeslem a felszólalásban fölvetett eszmét és kijelentem azt is, hogy már is előterjesztést tettem a tanácsnak, hogy e kérdésben a legközelebbi Közgyűlésre ebben az irányban javaslat tétessék és a tanács addig is meg fogja alakítani ezt a bizottságot, amely a munkásokkal a tárgyalást e kérdésben haladéktalanul felveszi. Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !482 Tárgyaltatott a bizottság és tanács 73.8141921— VI. sz. előterjesztése a székesfővárosi községi fogyasztási adó újabb rendezése ügyében. A közgyűlés a pénzügyi, valamint a jogügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt előterjesztésére a jelenvolt és szavazásra jogosult 170 törvényhatósági bizottsági tag egyhangú szavazatával elhatározza, hogy a székesfőváros zárt adóterületén szedett fővárosi fogyasztási adók tételeit s az e tárgyban intézkedő szabályrendeletet — a . vonatkozó 1902. évi 868. sz., az 1917. évi 1375. sz. és az 1918. évi 723. sz. közgyűlési" határozatok hatályon kívül helyezésével — újból a következők szerint állapítja meg: I. Szabályrendelet a székesfőváros zárt területén szedett községi fogyasztási adókról. 1. §. Budapest székesfőváros vámvonalán belül , eső területére behozott, vagy a vámvonalon belül ter­melt, a jelen szabályrendelethez fűzött adójegyzékben fölsorolt cikkek után a jegyzékben megállapított fogyasztási adót kell fizetni. 2. §. Ezeket a községi fogyasztási adókat a m. kir. pénzügyi közegek szedik be. 3. §. A községi fogyasztási adók beszedése, az adómentesség és az el nem fogyasztott cikkek kivitele alkalmával beszedett fogyasztási adó visszatérítése tekintetében a fennálló pénzügyi törvények és sza­bályok az irányadók. 4. §. A leölt és nem egész darabot kitevő álla­tok a jegyzék 15. tétele szerint rovandók meg. 5. §. Fogyasztási adó alól csupán azok a cikkek mentesek, amit a felek saját szükségletükre hoznak magukkal éspedig a húsnál 1 kgr. súlyig, a szeszes italoknál pedig 1 literig terjedő mennyiségben. 6. §. Ha a jegyzékszerű adó kiszámításánál koro­nánál kisebb összeg adná elő magát, akkor az 50 fillérnél kisebb összeg elejtendő, az 50 fillér és ennél nagyobb összeg pedig egész koronára egészítendő ki. 7. §. Ezen szabályrendelet határozmányainak kijátszására, illetőleg az adójegyzék szerint fizetendő adó eltitkolására, vagy megcsonkítására irányzott minden cselekményt amennyiben állami és községi adó rövidíttetik meg, vagy tétetik ki a megrövidítés veszélyének, az ezen állami adókra nézve fennálló törvények és szabályok szerint kell elbírálni és büntetni. 8. §. Aki ellenben az önálló községi fogyasztási adót rövidíti meg vagy teszi ki a megrövidítés veszé­lyének, az ezen összeg megtérítésén felül, annak négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjed­hető és közigazgatási úton behajtandó az állami fogyasztási adókra vonatkozó törvényekben és szabály­zatokban megállapított célokra fordítandó pénz­bírsággal büntetendő. 9. §. A községi fogyasztási adók kirovása, ille­tőleg fizetése kérdésében, valamin^ hacsak községi fogyasztási adó rövidíttetik meg, vagy tétetik ki a megrövidítés veszélyének, a bírság kirovása kérdé­sében is I. fokban a székesfőváros tanácsa, II. fok­ban a közigazgatási bizottság határoz. A közigazgatási bizottság másodfokú véghatá­rozata ellen, amennyiben az nem bírságolásra vonat­kozik, az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bíró-

Next

/
Thumbnails
Contents