Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

5.3 1921. március 19. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 336

1921. március 19-iki közgyűlés. 335—336. szám. 125 9. §. Jogorvoslat. Az adó ellen felmerült vitás kérdésekben I. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság dönt, az utóbbinak véghatározata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatás bírósághoz intézendő panasznak van helye. 10. §. Büntetés. E szabályrendeletbe ütköző minden cselekményt, vagy mulasztást — amennyiben az nem bűntett vagy vétség — a szegényalap javára fizetendő 100 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni; amennyiben pedig a cselekmény, vagy mulasztás a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, a bírságon felül a vállalkozást a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 2—10-szeres összegének, minimálisan '200 K-nak, mint további pénzbírságnak megfizetésére is kötelezni kell. Ha a megrövidített, vagy megrövidítés veszélyének kitett összeg pontosan meg nem határozható, úgy az összes helyjegyek értékét kell alapul venni. A pénzbírság tekintetében I. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság határoz, a II. fokú véghatározat ellen az 1901. évi XX. t.-c.-ben megállapított felebbvitelnek van helye a m. kir. belügyminiszterhez. Jogorvoslattal közérdekből a t. főügyész is élhet. A kirótt pénzbírságot és a bármi okból be nem fizetett adót közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. A be nem szedett, illetve a be nem szolgáltatott, vagy egyébként a vállalkozó és egyesület által fizetendő adó és bírsága a vállalat tulajdonosát és bérlőjét, illetve az egyesület vezetőségét személyes tartozásként egyetemlegesen terheli. Átmeneti intézkedés. Az ezen szabályrendelet életbeléptekor már forgalomban levő. adóköteles bérlet (szezon) jegyeket első használatbavételük előtt köteles a vállalkozás a szabályrendelet hatálybaléptével esedékessé váló adónak megfelelően városi adóbélyeggel ellátni. Ezt az adót a bérletjegynek azon értéke után kell számítani, amelyet az a szabályrendelet életbeléptekor még képvisel. 12. §. Ez a szabályrendelet azonnal életbe lép; végrehajtásával a tanács bizatik meg. * Minthogy ez a határozat szabályrendeletet foglal magában, 15 napon át kifüggesztendő és kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztendő. !336. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 82.810/1920—

VI. számú előterjesztése a Magyar Általános Hitelbank részvény tőkéjének 1920.. évi felemeléséből folyó részvényátvételi jog gyakorlása ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottság és a tanács egybehangzó előterjesztéséhez képest elhatározza, hogy a székesfőváros kezelése és rendelkezése alatt álló 4 drb Magyar Általános Hitelbank részvény után az intézeti részvénytőke 1920. évi felemeléséből folyóan a régi részvények tulajdonosainak fölajánlott elővéleli jog gyakoroltassák, illetve jóváhagyóán tudomásul veszi, hogy a tanács ezt a jbgot az 1920. évi augusztus 9-től 14-ig terjedő záros határidőben gyakorolta és hogy a 4 drb régi részvény alapján átvehető 1 drb új részvényt elővételi ára fejében tel quel megállapított 1450 K kifizetése mellett 1 drb új részvényt, illetve arra vonatkozó pénztári elismervényt vett át. Ennek alapján a közgyűlés a tanácsi rendes letéteknél kezelt Jakabfalvy Gyulaféle Ielencházi alapítvány tulajdonát képező 4 drb régi részvény alapján átvett 1 drb új részvény 1450 K, illetve az 1920. évi január 1-től fogva osztalékjogosult részvény 4%-kaI számított 225 napi 35 K 37 f kamat térítése nélkül 1414 K 63 f elővételi árának és a legközelebb esedékessé váló osztalékból megtérítendő ezen kamatösszegnek, valamint a félévenkint szükséges 4%-os előleg kamatoknak födözetét az alapítvány megfelelő pénzkészlete hiányában — a tanácsi rendes letétek összesített pénzkészletéből veendő, naptári félévenkint utólagosan kamatozó évi 32