Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

5. 1920. július 7. tanácsülés jegyzőkönyve - 217 - 218 - 219

1920. július 7-iki üiés. 217—219. szám. 101 !217, Tárgyaltatott a tanács 55,362 1920—

VII. számú (15terjesztése a székesfővárosi községi iskolák épületeinek jókarbantartasára a kefületi elüljaróságok által felhasználható hitelek ügyében. !218. Tárgyaltatott a tanács 142.716 1918—

VII. sz. előterjesztése a' X. ker. Maglódi-úti községi elemi iskola és kisdedóvó épület tatarozási többköltségének fedezete ügyében. !219. Tárgyaltatott a tanács 51.957/1920XV. számú előrerjesztése a hídvám beszüntetésével kapcsolatos intézkedések ügyében. A törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanácsülés jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a tanács, — mivel az iskolaépületek tatarozása, helyreállítása, általában a jókarbantartással kapcsolatos nagyobb munkálatok csak a nyári hónapokban a tanítás szünetelése idején végezhetők el, s azokat a költségvetésnek a kormányhatóság által történő jóváhagyásáig elhalasztani nem lehet, — fölhatalmazta t kerületi elüljáróságokat, hogy a föltétlen szükségesség és a legszigorúbb takarékosság szem előtt tar tása- mellett túlléphessék a folyó évi költségvetés kormányhatósági jóváhagyásáig irányadónak megállapított 1918. évi költségvetés kereteit, úgy azonban, hogy ezen a címen előálló' kiadások semmiesetre sem haladhatják meg a folyó évi költségvetésben előirányzott és az idecsatolt kimutatásban kerületenként és iskolanemenként részletezett hitelösszegek 60%-át. A tanácsülés ezt a határozatát jóváhagyás céljából a m. kir. belügyminiszterhez terjeszti föl. A törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanácsülés a X. ker. Maglódi-úti elemi iskola és kisdedóvó épület tatarozási költségeire az 1260,1917. kgy. sz. alatt engedélyezett és zárszámádásilag az 1918. évre fentartott 4800 K hitelösszegen fölül a szóbanlevő munkálatok végrehajtásánál az 1918. évben fölmerült többköltség címéri szükséges és az 1918. évi költségvetésben rendes födőzeltel nem biró 500 K-t azaz Ötszáz koronát az 1918. évi költségvetésben a községi alap kiadási XCIII. fejezete (Kisebb új építkezések, pótépítkezések és nagyobb átalakítások — Közoktatási épületek) alatt történő elszámolás mellett, a községi alap 1918. évi bevételi VII. fejezete (Telekátírási díjak) alatt elért többlet terhére, mint póthitelt engedélyezi. A tanácsülés ezt a határozatot jóváhagyás céljából a m. kir. belügyminiszterhez terjeszti föl, Az 1920. évi IV. t.-c. 27. §-ával kimondatott, hogy a hídvámszedés, ami tényleg 1918. évi december hó 1. óta szünetel, megszüntettetik. Az ezen intézkedéssel kapcsolatos teendők ügyében a m. kir. pénzügyminiszter f. évi május hó 12-én 7.841. szám alatt kelt leirata folytán tartott értekezleteri a pénzügyminiszter képviselője arra való hivatkozással, hogy a hídvám megszüntetése a főváros érdekében és kérelmére történt, a Széchenyi-Lánc-híd, Margit-híd, Ferenc József-híd és Erzsébet-híd fentartásának átvételét, majd csak a hidak világításának és tisztogatásának a főváros által való elvállalását kívánta. Tekintettel arra, hogy a jelenleg is igen nagy mértékben javításra szoruló hidak fentartása olyan műszaki feladat, amelyet legalkalmasabban a kereskedelmi minisztérium megfelelő szakosztálya végezhet és mert a feladat 'pénzbeli fedezetét is csak az állam viselheti, a közgyűlés kijelenti, hogy a főváros a hidak fentartását nem vállalhatja. Méltányolva azonban az állam nagy áldozatkészségét, amely a hídvámszedés megszüntetésében nyert kifejezést, a közgyűlés ha a vonatkozó költségek fedezhetését a • 6