Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

8. 1920. október 7. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 487

254 1920. október 7-iki rendkívüli közgyűlés. 487. szám !487. Elnöklő h. főpolgármester az "ünneplés lecsillapultával a következő — helyesléssel, tapssal és éljenzéssel többször megszakítóit — beszéddel üdvözli a megválasztottakat: „Tisztelt Kartársaim.! Azon a nehéz, rögös és akadályokkal sűrűn teleszórt úton, mely székesfővárosunknak konszolidációja felé vezet, ma egy nevezetes szakaszhoz jutottunk el. Ma választotta meg a székesfőváros közönségének törvényhatósági bizottsága a fővárosnak a polgármesterek u»án legnevezetesebb, legelső közigazgatási szerveit. Önök részben önálló intézkedésre jogosított hatóságok élén állanak, részben pedig a főváros törvényhatósági bizottságának és tanácsának véleményezésre hivatott nagyfontosságú szervei. Ez a fontos jogkör valósággal gerincévé teszi a főváros közigazgatásának azokat az ügyágazatokat, melyeknek élén Önök állanak. Ez a jogkör azonban^ kedves Kartársaim, rendkívüli kötelességeket is ró' az Önök vállára. Súlyosak voltak ezek a kötelességek már a béke boldog napjaiban is, de sokkal jobban megtetéződtek most, amikor úgy az ország, mint a székesfőváros romokban fekszik, midőn nekünk nemcsak a közigazgatásnak a rendes menetét kell vinni, hanem ezt a rombadőlt várost kell ismét felépíteni, romjaiból újjá teremteni. Én megvagyok győződve, hogy a székesfőváros közönsége bölcs választást tett, midőn Önöket ezen nehéz pozíciókba beállítoita és jól tudom, hogy Önök ezt a kitüntető megbízatást, melyet ma elnyertek, igaz buzgósággal és kitartással fogják teljesíteni. Némelyek Önök közül már betöltötték ezt az állást, melyre most elhivattak, ezek részére ez tulajdonképen csak koronája eddigi működésüknek, mások újonnan lépnek oda be, bizonyára azon kiváló működés után, melyet ők eddig, bár alantasabb pozíciókban, teljesítettek. Mélyen tisztelt Uraim! önöknek ezeket a nagy feladatokat, melyek előtt állanak, el kell végezniök, a közigazgatást zavartalanul kell. ezen nehéz időben fplytatniok, de ezenkívül még egy nehéz feladat vár önökre, tudniillik újabb generáció nevelése és tündöklő példa gyanánt kell lebegniök az ifjabb generáció előtt, hogy ím ezek a város vezetői, hogy egy új derék generáció lépjen azok helyébe majd, akik kidűlnek. Azonkívül még egy feladat vár Önökre, hogy a keresztény nemzeti gondolatot minden vonatkozásában keresztül vigyék. Sötétségben botorkálunk még, de int a fényforrás, mely megmutatja a követendő utat. „Per crucem ad lucem", ez legyen a jelszó és ha ezt követjük, megvagyok győződve, hogy a haza és a székesfőváros felvirágzása ép az Önök munkája folytán nem fog elmaradni. Én Isten áldását kérem az Önök munkájára, egészséget, tetterőt, hogy munkájukat megoldhassák. Isten éltesse Önöket!" A tetszésnyilvánítás megszűntével Fock Ede tanácsnok a megválasztottak nevében a következő beszéddel köszöni meg az üdvözlést és illetőleg megválasztatásukat: l „Méltóságos Polgármester Úr! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Lelkünk egész melegével köszönjük a polgármester úrnak üdvözlő szavait, hálás köszönettel adózunk az igen tisztelt közgyűlésnek azért a ^ megtisztelő bizalomért, mellyel bennünket állásunkba emelni méltóztatott. Ez a bizalom egyrészt megnyugvással tölt el bennünket, mert jutalmát látjuk eddigi munkánknak, másként növeli ambíciónkat és ösztönöz bennünket arra, hogy kötelességünket ezentúl is buzgalommal és igyekezettel töltsük be. Jól tudom, igen tisztelt közgyűlés, hogy ez a bizalom, mellyel az igen tisztelt közgyűlés bennünket meg-