Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920
7. 1920. szeptember 29. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 459 - 460 - 461 - 462
234 1920. szeptember 29-iki rendkívüli közgyűlés. 462. szám. mány parancsainak betartásában példát kell adniok, ezeknek az alkotmány alaptételeinek betartása még hatványozottabb erkölcsi kötelessége akkor, amikor a törvény ehhez a be nem tartáshoz valamely szankciót nem is csatol. Már most az alkotmányunk alapelvét képező jogegyenlőség, lelkiismereti szabadság és egyesülési jog mit biztosít minden állampolgárnak? Biztosít egy virtuális jogot arra, hogy aki egyébként a törvényes minősítési kellékekkel rendelkezik, jelölhető és ehhez vagy ahhoz a felekezethez való tartozás, ehhez vagy ahhoz a belügyminiszterileg engedélyezett egyesüléshez való tartozás az ő jelölésének törvényes akadályát nem képezheti. Van tételes törvényszakaszunk is, amely azt mondja: a hivatalok betöltésénél egyedül a személyes képesség az irányadó. Ez az 1868 : XLIV. t.-c. 27. §. bevezető mondata. Tehát alkotmányunk nem azt garantálja, hogy annak, aki valamely felekezethez, egyesüléshez tartozik, annak jelöltetnie kell, de egy virtuális jogot garantál, hogy valamely felekezethez, testülethez tartozás az ő jelölésének akadályul nem szolgálhat. Akkor, mélyen tisztelt Közgyűlés, újból kell utalnom arra, hogy a kijelölő választmány által már egyízben követett és — amint a hírlapi közlések szerint tartani kell attól — a jövőben is követni kívánt eljárás mit jelent? Voltam bátor már a bevezetésben ráutalni arra, hogy a kijelölő választmány eljárása nem jelent egyebet, mint azt, hogy bizonyos felekezethez, bizonyos egyesüléshez való tartozás a jelölésből való kizárásnak kényszermotivuma. A kijelölő választmánynak ez az elvi állásfoglalása tehát homlokegyenest beleütközik és feldönteni kívánja alkotmányunk egyik legerősebb alaptételé . Mélyen tisztelt Közgyűlés! Én ismerek minden törvénynél magasabb egy szempontot, a nemzethez való hűségnek szempontját, a nemzethez való hűség szempontja minden törvénynél magasabb szempont, mert minden tőrvénynek hallgatólagos előfeltétele az, hogy a nemzethez való hűség vezessen minden állampolgárt, aki ez országban bármit akar, különösen azt, aki ettől az országtól közhivatalt akar és aki az ország imperiumában való részvételben követel a maga számára helyet. Ha ebből a szempontból nézzük a dolgot, akkor, mélyen tisztelt közgyűlés, megállapítanunk kell egyet, hogy szempontunk fennforgásának vizsgálatát pedig minden egyes tisztviselőnél egyénenkint kell elvégezni, mert mindenki csak a saját bűnéért felel, még az apa sem felel a fiúnak, a fiú nem az apának bűneiért. És azt kell mondanom, hogy ép azoknál a főtisztviselőknél, akik most szóba jönnek, azoknál a nemzethez való hűségnek kérdése már meg lett vizsgálva és kedvezően el is lett döntve. Ezeknél tehát ezt a kérdést felvetni nem jelenti azt, hogy a nemzethez való hűség kérdését vizsgáljuk az egyéni érdem és az egyéni felelősség szempontjából. Hanem mit jelent? Jelent egy babonát, amelynek mi alkotmányunk alaptételeit feláldozni hajlandók nem vagyunk. Mert nem jelezhetem másnak, mint babonának, mint egy tabunak azt, hogy valamely felekezethez, egyesüléshez való tartozás egymagában, — legyen bár ezen felekezet, egyesülés bármely társadalmi ódium alatt pillanatnyilag vagy állandóan,— egymagában az illetőt érdemetlenné teszi, egymagában az illetőt kiküszöböli azon honpolgárok sorából, akiknek az alkotmány bizonyos jogokat biztosít, sőt még hatványozottan sújtja őket, mert egzisztenciájukat, családjukat is tönkre teszi. Mi az a tabu ? egy rendkívüli valami a primitív népeknél, rendkívül hatalmas vagy rendkívül alacsony,