Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

7. 1920. szeptember 29. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 459 - 460 - 461 - 462

1920. szeptember 29-iki rendkívüli közgyűlés. 462. szám. 227 a főváros pénzügyi egyensúlya érdekében, melyet munkaképes tisztviselőknek idő előt'i nyug­díjazása súlyosan terhelne, a közerkölcs érdekében, amellyel ellenkez­nék az, hogy tisztviselőink a mindenkor uralkodó párt egyoldalú szolgálatára hajlamosíttassanak, a közgyűlés választási jogának sértetlensége érdekében is, mindenek fölött pedig az alkotmányunkban biztosított jogegyenlőség tiszteletben tartásának érdekében indítványozzuk : mondja ki a közgyűlés, hogy kívánja azt* hogy a tisztújítás alkalmával pályázó minden tiszt­viselő, föltéve, hogy ellene fegyelmi eljárás nem folyik, legalább arra az állásra jelöltessék, amelyet most betölt." • Ezzel szemben dr. Wolff Károly törvényható­sági bizottsági tag ellenindítványa a következő: Indítványozom, mondja ki a közgyűlés, hogy több bizottsági tagnak azon indítványa felett, miszerint utasíttassák a kijelölő választmány, hogy a jelenleg szolgálatban álló főtisztviselőket, — amennyiben ellenük fegyelmi eljárás folyamatban nincs, — kivétel nélkül jelölje, napirendre tér. Elnök fölkéri az indítványt benyújtó dr. Baracs Marcell törvényhatósági bizottsági tagot indítványának megokolására. >­Dr. Baracs Marcell törvényhatósági bizottsági tag, a baloldalon ülő törvényhatósági bizottsági tagok többségének gyakori tetszésnyilvánítása közben s a jobboldalon ülő törvényhatósági bizottsági tagok általános figyelme mellett indítványát a következők­ben indokolja meg: „Tisztelt Közgyűlés! Aki utolsó közgyűléseink tanácskozásait jóakaratú figyelemmel kisérte és külö­nösen figyelemmel kisérte volt azt a magas színvonalú »­és egyúttal mélyen szántó tanácskozást, azt a néha éles, de mindig komoly vitát, amely két tanácsi ügy­osztálynak átminősítése tárgyában lett lefolytatva, azt az örvendetes megállapítást tehette, hogy leh.tnek véleménykülönbségek ezen és a túloldal között, lehetnek véleménykülönbségek bizonyos kérdések tekintetében a túloldal egyes pártrészeí között is, egyben azonban mindenki megegyezett, abban, hogy önkormányzatunknak semmiféle intézkedését másra, mint a törvényesség alapjára nem helyezhetjük. Nem volt szónok,- aki ne helyezkedett volna erre az alapra, nem volt szónok, aki a maga álláspontját nem a törvényesség szempontjából akarta volna megindokolni és emlékezetes kell, hogy marad­jon soká, és mindig emlékezetes kell, hogy maradjon éppen a többségi párt általam mélyen tisztelt elnö­kének azon állásfoglalása, amellyel kifejezte volt, hogy az igazi törvényességet pedig nem annyira a törvénynek rideg betűjében, mint inkább annak szellemében kell keresni, hogy a törvény betűjére való rideg hivatkozással a belső törvényességet, a törvé­nyes intézkedések rációját, szellemét elleplezni, elsikkasztani nem lehet. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben a törvényható­ságban egy az akarat és egy az elhatározás arra, hogy az önkormányzatnak minden cselekvése máson, mint törvényességen nem alapulhat,' hogy a törvényeknek érvényt akarunk szerezni, magunk meg akarjuk tartani, de másokkal is meg akarjuk tartatni. Bizonyos, hogy csak ez a felismerés képesít minket arra, hogy szem előtt tartsuk a nemzetnek fogalmától elválaszthatatlan jog- és erkőlcseszményt és ezt megóvjuk a -pártszenvedély egyoldalú elhajlá­sával szemben is. - .

Next

/
Thumbnails
Contents