Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920
6.1 1920. szeptember 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 424
212 1920. szeptember 22-iki közgyűlés. lakásnyomor ügyében benyújtott interpellációjára a következő választ terjeszti elő: „A háborúokozta lakásínség enyhítésére a főváros már az 1918. év elején megtette a kellő lépéseket. A törvényhatósági bizottság 1918. március 13-án tartott közgyűlésében az építkezés és lakásügy terén végzendő teendők előkészítésére külön bizottságot alakított. Ez a bizottság azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a főváros építsen 10.000 kislakást, 3000 ágyra berendezett 2 népszállót, továbbá 800 főiskolai hallgató elhelyezésére alkalmas diákotthont, összesen 140 millió korona költséggel. Az 1918. évi június hó 19-én tartott közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta, azonban tekintettel az anyagárakban és munkabérekben már akkor jelentkezett drágaságra és a főváros pénzügyi helyzetére, föliratban arra kérte a kormányt, hogy az építési akcióhoz egyfelől az anyagok és munkaerők biztosításával, másfelől pedig a házbérekkel nem fedezhető amortizáció megtérítéseképpen 30 éven át évenkint 6 millió korona pénzbeli hozzájárulással járuljon hozzá. Erre a fölterjesztésre az akkori kereskedelemügyi miniszter közölte a fővárossal a kormány elhatározását, amely szerint a főváros területén az állam költségére a kormány fogja a főváros által tervezett kislakásokat megépíteni és erre a célra körülbelül 55.000 négyszögöl kiterjedésű fővárosi terület átengedését kérte. A közgyűlés a kívánt területeket 60 évi ingyenes használatra átengedte és az építkezést a kormány az 1918. év őszén meg is kezdette. A munkálatok folytatását azonban a közbejött forradalom, majd pedig a proletárdiktatúra megakasztotta. Mindazonáltal az Országos Lakásépítési miniszteri Biztosságtól beérkezett adatok szerint a főváros által átengedett területen, továbbá a katonai barakkok átalakításával eddigelé mintegy 2200 végleges és barakklakás készült el. Legújabban érkezett le a fővároshoz a kereskedelemügyi miniszter úr leirata, amelyben kjjzli, hogy a kormány a waggonlakók és menekültek elhelyezésére megfelelő számú barakklakásokat épít. Az országos lakásépítésügyi miniszteri biztossággal folytatott tárgyalásaink során tudomásunkra jutott, hogy az imént említett barakkok építését már megkezdették és azok nagy része még az ősz folyamán elkészül, úgy hogy a* tél beállta előtt a waggonlakók legnagyobb része tető alá juthat. Minthogy ezek szerint a waggonlakók elhelyezéséről immár megfelelő gondoskodás történt, minthogy továbbá a kislakások építését az állam vállalta magára, a nagyobb lakások építése pedig nem hatósági feladat, a főváros a lakásépítés megindítására ezidőszerint már csak azért sem gondolhat, mert mai pénzügyi helyzetében a több százmilliós beruházást fedezni sem tudná. Tekintettel a lakáskérdésnek közegészségügyi,, szociális és gazdasági szempontból való nagy jelentőségére, amire az interpelláló bizottsági tag is rámutatott, a tanács ezt az ügyet állandóan napirenden tartja, minden erejével oda fog hatni és szükség esetén a t. közgyűlésnek is előterjesztést fog tenni abban az irányban, hogy a kormány az 1918. évben vállalt kötelezettségéhez képest a főváros által erre a célra átengedett területeken az építkezést folytassa. A tanács az építkezés megindítására annál nagyobb súlyt helyez, mert az egész országnak, de különösen a fővárosnak eminens érdeke, hogy az építőipar, a fővárosnak legjelentékenyebb iparága, a háború pusztításai után minél előbb talpra álljon. •