Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920
1920. augusztus 11. alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 255 - 256
138 1920. augu sztus 11-iki közgyűlés. 254—256. szám. Az indítványt tevő törvényhatósági bizottsági tag hosszabb indoklása után a közgyűlés az indítványt, sürgős tárgyalás és javaslattétel végett kiadja a tanácsnak. Erről a tanács (VIII. ügyosztály) tárgyiraton, értesítendő. !255. Olvastatott Szigeti János törvényhatósági ' bizottsági tag következő indítványa: „Mondja ki Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága, mint a székesfőváros polgárságának hivatott képviselőtestülete, hogy — a nemzetgyűlési tagok szólásszabadságának érintése és a közhangulat elmérgesítésének minden szándéka nélkül — tiltakozik Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetgyűlés folyó évi augusztus hó 6-án tartott ülésében elmondott ama beszéde ellen, melyben a székesfőváros két nagy társadalmi rétegét: az ipari munkásságot és a fővárosi állami tisztviselői kart, minden megkülönböztetés* nélkül, teszi felelőssé a bolsevizmusért s melyben továbbá — fenyegetésképpen — a magyar gazdatársadalomnak azt imputálja, hogy ez a termelőmunkát leszállítva, Budapest lakosságát az éhenhalásnak fogja kitenni. Általában tiltakozik a törvényhatósági bizottság az ellen az irányzat ellen, mely a falu és a város közé éket akar verni éppen most, amikor úgy bel- mint külpolitikai okokból a magyar nemzeti társadalomban a megértésre, a konszolidálódásra, az erők egyesítésére a legnagyobb . szükség van. Kérem erre -az indítványra a sürgősség kimondását." Az indítványt tevő törvényhatósági bizottsági tag hosszabb indoklása és dr. Wolff Károly, valamint Czigány Sándor törvényhatósági bizottsági tagok hozzászólása után a közgyűlés az indítványt sürgős tárgyalás és javaslattétel végett kiadja a tanácsnak. Erről a tanács (XI. ügyosztály) tárgyiraton értesítendő. ' (f !256. Olvastatott a belügyminiszter kővetkező leirata: „Valamennyi törvényhatóságnak. Magyarország főméltóságú Kormányzója 1920 évi július hó 19-én kelt magas elhatározásával magyar királyi belügyminiszterré kegyesen kinevezni méltóztatván, e magas elhatározás alapján a belügyminisztérium vezetését átvettem. Amidőn erről a törvényhatóságot szíves tudomásvétel végett értesítem, egyidejűleg azzal a kéréssel fordulok a törvényhatósághoz és annak tisztviselőihez, mint felelősségteljes nehéz munkámnak támaszaihoz, hogy a belügyi igazgatás terén reám váró nagyfontosságú feladatok sikeres megoldásánál a közügyek iránt engem igaz magyar érzésük teljes hazafiasságával és fokozott ügybuzgalommal támogatni szíveskedjenek. A magam részéről biztosíthatom a törvényhatóságot, hogy közhasznú törekvéseikben és sokat szenvedett hazánk újjáépítésére irányuló nemes munkásságukban legkészségesebb közreműködésemre mindenkor bizton számíthatnak. Budapest, 1920. július 23-án. Ferdinándy s. k." Örvendetes tudomásulvétel után elnöklő kormánybiztos, h. főpolgármester indítványára a közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy a belügyminisztert hivatalba lépése alkalmából az eddigi gyakorlathoz híven ezúttal is külön feliratban is üdvözli.
