Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919
2. 1919. március 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 77 - 78 - 79
1 919. márc ius 4-iki közgyűlés. 79. szám. 67 28-án kelt 151.753/918. számú leiratát, amely szerint a belügyminiszter a főváros tanácsának 1918. évi november hó 12-én 149.483 918— VII. sz. alatt hozzá intézett kérelméhez képest nem kivan akadályt emelni az ellen, hogy az oktatószemélyzet fizetési szabályzatának módosított szakaszai 1917. évi július hó 1-étől kezdve lépjenek életbe, és hogy az említett közgyűlési határozat alapján az oktatószemélyzetet megillető javadalmazásbeli többletek ugyancsak ettől az időponttól kezdve legyenek folyósítva. A tanács javaslalára elhatározza a néptanács, hogy az oktatószemélyzet fizetéséről szóló szabályrendeletnek (2059 911. és 619 918. kgy. sz.) befejező részét, amely az 54. §. után következik, ekképen módosítja: „Ennek a szabályrendeletnek a 619/918. kgy. sz. közgyűlési határozattal módosított 1., 2., 3, 4., 5., 8., 9., 12., 14., 16. és 20. szakaszai 1917. évi július hó 1. napjától kezdve érvényesek." Ugyancsak a tanács javaslatára elhatározza még a néptanács azt is, hogy a szabályrendelet 4. §-át és az 5. §. harmadik bekezdését szintén módosítja és a régi szöveg helyébe az alábbi új szövegeket iktatja a szabályrendeletbe, és pedig: A tanács a közoktatási ügyosztály vezetőjének előterjesztése alapján az óvónők részére évi 400 K fizetési és 100 K lakáspénz pótlékot, az elemi iskolai tanítók részére évi 400 K fizetési pótlékot, a polgári iskolai tanítók részére évi 500 K fizetési pótlékot, a középiskolai tanárok részére pedig évi 600 K fizetési pótlékot engedélyezhet, amely pótlék a nyugdíjba is beszámít. Ezt a pótlékot a rendszeres állást betöltő óvónőknek legföljebb 20 százaléka, s a rendszeres állást betöltő többi oktatószemélyzetnek legföljebb 10 százaléka kaphatja meg, és pedig az elemi-, polgári- és középiskolai oktatószemélyzetnek annyi férfi- és annyi nőtagja, amennyi a rendszeres állásra megválasztott férfiak és nők arányának megfelel. A pótlékot az érdekeltek részére a tanács annak a szolgálati időnek a sorrendjében utalványozza, a mely szolgálati időt a főváros a pótlék engedélyezésének időpontjában bekövetkező nyugdíjazás esetén az e részben fennálló szabályok értelmében köteles lenne a nyugdíjba beszámítani. Ahhoz, hogy valaki ezt a pótlékot megkaphassa, a kifogástalan működés és magatartás mellett elengedhetetlenül szükséges még: az óvónőknél és a középiskolai tanároknál legalább 15 évi, az elemi és a polgári iskolai tanítóknál legalább 20 évi, a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő. Ezt a pótlékot elveszti az, akit a tanács igazgatóvá választ meg." Az 5. §. harmadik bekezdésének új szövege: ,,Az előbbi bekezdésben részletezett igazgatói pótlékokon felül a tanács a közoktatási ügyosztály vezetőjének előterjesztése alapján, kifogástalan működés és magatartás .föltétele mellett, — legföljebb három elemi iskolai igazgató részére további évi 1200 K fizetési és 200 K lakáspénz pótlékot, — legföljebb három polgári iskolai igazgató részére további évi 1400 K fizetési és 300 K lakáspénz pótlékot, — legföljebb három középiskolai igazgató részére pedig t.ovábbi évi 1600 K fizetési és 400 K lakáspénz pótlékot engedélyezhet, amely pótlék a nyugdíjba is beszámit. A pótlékot az érdekeltek részére a tanács az illető iskolafajtához megválasztott igazgatói minőség-
