Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919
2. 1919. március 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 67
5 1919. március 4-iki közgyü mokat rendezünk az oktató személyzet számára, amelyek már meg is kezdődtek és amelyek új ismereteket közölnek, új szempontokat tárnak fel és az új világfelfogást ismertetik. Evvel párhuzamosan folyik mind' azoknak a javaslatoknak az előkészítése, amelyek az iskolának és az egész oktatás ügynek új irányban való terelése, korszerű újjáalakítása céljából szükségesek, s amelyek előkészítésében a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének- oktatói szakosztályában alakult iskolai reform bizottság is közreműködik. Gondoskodtunk arról, hogy addig is, míg az új iránynak megfelelő iskolakönyvek elkészülnek, pótfüzetek kiadásával a tanítás már ebben az iskolaévben rátérhessen a forradalmi átalakulás új ösvényeire. Mélyreható változtatásokat vittünk keresztül a kisdedóvók szervezetében, az iparostanoncoktatás tekintetében, megnyitottuk a világkereskedelmi főiskolai tanfolyamot, elkészítettük az új játszóterek tervezetét, ami különösen a proletár gyermekek testi nevelése szempontjából bír fontossággal. Az oktató személyzet anyagi helyzetének javítására vonatkozó közgyűlési határozat végrehajtására nézve megtörténtek az intézkedések. A végrehajtás során arra törekedtünk, hogy a szabályrendeletnek és az erre vonatkozó közgyűlési határozat rendelkezéseinek minnél szabadabb elvű értelmezésével az oktató személyzetnek minden méltányos kívánsága lehetőleg teljesüljön. Még ebben az évben elkészítjük az oktató személyzet új fizetési szabályzatát, még pedig olyan módon, hogy a mai életviszonyoknak megfelelően, teljes mértékben kielégítse az annyira jelentős kulturmunkát végző oktató személyzet minden jogos igényét. Ami a munkásügyet illeti, .a főváros a maga hatósági üzemeiben a fokozott szociálpolitikai követeléseknek megfelelően első sorban elhatározta, hogy üzemeiben csak szervezett munkásokat foglalkoztat, akik között elismeri a bizalmi rendszert. Az alkalmazottakkal a főváros kollektív szerződéseket kötött, melyben az alkalmazottak képviseletéül a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségét, illetőleg bizonyos különleges alkalmazotti csoportokra nézve a Magyarországi Szakszervezeteket ismerte el. Életbeléptette a Tanács az üzemi válaszmányok intézményét, még mielőtt az erre vonatkozó kormányrendelet megjelent volna. A kollektív szerződésekben szabályozott munkaviszonyok a forradalmat közelebbről megelőző' idők munkaviszonyaihoz képest általában 100—150" ,,-os béremelkedést mutatnak fel, úgy, hogy a hetibérek jelenleg 200—250 koronát tesznek ki; ezenkívül az 1918. év végén minden alkalmazott gyorssegélyben részesült. A főváros nyilvános fürdöintézeteiben a borravaló-rendszert teljesen eltörölte. A munkaidőre nézve a legtöbb üzemben a 8 órás munkaidő nyert alkalmazást, az ezen időn túl végzett munkát, valamint az éjjeli munkát az üzemek magasabban díjazzák. Hetenkint minden alkalmazottnak egy szabadnapra van igénye, évenként pedig 8—14 napi fizetéses szabadságidőre. Előkészítés alatt áll az összes alkalmazottak nagyarányú beszerző csoportjának megalkotása, továbbá a különböző üzemek'alkalmazottjai között a bérekre nézve mutatkozó különbségek nivellálása, a munkás nyilvántartó életbeléptetése, az aggkori ellátás tekintetében a jelenlegi kegydíj-rendszer helyett az aggkori és rokkant ellátásnak minden egyes üzemre kiterjedő intézményes rendezése és végül a családi pótlékrendszer további kiépítése, mely munkálatok a most kiküldendő személyügyi bizottságnak képezik majd feladatát.
