Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919
2. 1919. március 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 22
1919. március 4-iki közgyűlés. 21—22. szám. 49 Rányi Dezső tanácsnok a napirend előtti felszólalásra a következő kijelentést teszi: „Igen tisztelt Néptanács! Mielőtt dr.Blauner indítványára részletes megjegyzéseimet megtenném, engedjék meg, hogy konstatálhassam, hogy az egyesített vasutak viteldíjainak emelése még csak tervezés alatt van és a díjak mértéke, mint azt igen tisztelt tagtársam indítványozni méltóztatott, valószínűleg a Néptanács elé fog kerülni. Tény, hogy az egyesített városi vasutak igazgatósága foglalkozik a viteldíjak emelésével, azon kényszerhelyzetnél fogva, amelybe a vállalat került. Nem felesleges bejelentenem a néptanácsnak, hogy ezt a súlyos pénzügyi válságot elsősorban az egyesített városi vasutak személyzeti javadalmának nagymértékű emelése idézte elő, ez elől azonban elzárkózni lehetetlen volt. De mindjárt hozzáfűzöm, hogy az emelés egyáltalán nem haladja meg azt a mértékét, amely más üzemeknél történt. Sőt tovább megyek, kénytelen vagyok bejelenteni, hogy a mai emelés sem elégíti már ki az igényeket és az igazgatóságnak azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy arányba kell hoznia a személyzet javadalmazását a más üzemeknél fönnálló javadalmazással, ami újabb pénzügyi komplikációkat von maga után. Az egyesített városi vasutak igazgatósága nem nyúlhat más eszközhöz, mint ahhoz, amely a jövedelmek fokozását, a viteldíjak emelése útján biztosítja. Ami azt a kérdést illeti, amire az előttem szóló tisztelt tanácstag úr utalni méltóztatott, hogy ezzel a kérdéssel az igen tisztelt Néptanácsnak foglalkoznia kell, e részben bátor vagyok felvilágosításul megjegyezni, hogy a villamos vasutaknak a közvagyonba történt átvételéről szóló néptörvény életbeléptetése előtt a főváros közönségének az a joga, amely szerint a viteldíjak megállapításával foglalkozhatott és azokat megállapíthatta, a területhasználati szerződésben és, az engedélyokiratban gyökerezett. Minthogy azonban a néptörvény úgy a területhasználati szerződést, mint az engedélyokiratot hatályon kívül helyezte, ennek következtében a viteldíj megállapításának joga visszakerült a kereskedelmi miniszter úr hatáskörébe, ki a vasutak viteldiját szuverén módon van hivatva megállapítani. Ez azonban nézetem szerint nem zárja ki azt, hogy nem jogi alapon, de erkölcsi alapon a másik fél is meghallgattassák ebben a tekintetben és a kérdésben bizonyos kompromisszum alapján történjék döntés. Ami az igen tisztelt tanácstag úr konkrét indítványát illeti, bátor vagyok bejelenteni, hogy a fővárosnak az egyesült villamos vasutakhoz való jogviszonyát szabályozó előterjesztés már elkészült; ez tárgyalás alá fog kerülni és a legközelebbi rendes gyűlés napirendjére ki fog tűzetni. Ami pedig .a műszaki bizottság bevonását illeti: azt hiszem magától értetődő, hogy a műszaki bizottság, amely magában foglalja a közlekedési bizottságot is, amelynek elsősorban kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, szintén már a legelső ülések egyikén ezeket a kérdéseket minden vonatkozásukbah tárgyalni fogja. Ezeket kívántam tájékoztatásul a tisztelt Néptanács tudomására hozni," !22. Az elnöki tanácsnok helyettese fölolvassa Kondor Bernát néptanácstag következő indítványát: „Írjon föl a néptanács a kormányhoz, hogy a vagyonadóról szóló törvény elkészítéséig vagyonadóelőleget vessen ki és szedjen be mindazoktól, akik a vagyonadóról elkészítendő törvény rendelkezései szerint vagyonadó beszolgáltatásra kötelezettek." A néptanács az indítványt nyomban tárgyalván, azt egyhangúan határozattá emeli. 13