Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

13. 1918. július 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 919 - 920 - 921 - 922 Szabályrendelet a közlekedési adóról

1918. július 17-iki közgyűlés. 922. szám. 461 ennél magasabb árú közlekedési adóköteles menetjegyet vált, 10 fillért — az oda-vissza utazásra érvényes jegy váltásakor 20 fillért — köteles fizetni közlekedési adó fejében. Ugyancsak 10 fillér közlekedési adó jár minden egyes 20 fillérnél olcsóbb árban kiadott kedvezményes olyan jegy után is, — (mint pl. a Közúti Vaspálya , Társaság által 10 darabonkint 160 koronás árban forgalomba bocsájtott bérletjegyek) — amely legalább is 20 filléres viteldíj ellenében megtehető utazásra jogosít. A bérletjegytulajdonosok a bérletjegy árának, a szabadjegytulajdonosok pedig az azonos útirányú bérletjegy árához viszonyított szabadjegy értékének 10%-át kötelesek fizetni közlekedési adó fejében a siklón és a dunai átkelési- és helyiforgalmat lebonyolitó hajókon — 25%-át az 1. §. a) pontjában körülírt egyéb közlekedési eszközökön; amennyiben a szabadjegy értékét — bérletjegy hiányában — megállapítani nem lehet, a szabadjegy után évi 10 korona adót kell fizetni, ha azon a közlekedési eszközön, amelyre az ilyen szabadjegy szól, az egyszeri utazás alkalmával fizetendő közlekedési adó 2 fillér — egyéb esetekben 25 koronát. b) A személyszállítás céljára kiállított külön kocsikért, hajókért — kivéve a tanuló ifjúság csoportos utazására használt kocsikat, hajókat — a siklók és a dunai átkelési- és helyiforgalmat lebonyolító hajók tulajdonosai elért bevételeik 10%-át, a közúti jellegű vasutak, társaskocsik stb. elért bevételeik 25°/o-át kötelesek közlekedési adó fejében fizetni; c) Az 1. §. b) pontja alá tartozó egyfogatú bérkocsi használatáért minden egyes utazás alkalmával 40 fillért; a kétfogatú bérkocsi használatáért minden egyes utazás alkalmával . . . . 70 „ a géperejű bérkocsi használatáért minden egyes utazás alkalmával .... 100 „ kell közlekedési adó fejében a viteldíjon felül a viteldíj beszedésére feljogosított kezeihez fizetni; d) Az 1. §.- c) pontja alá tartozó személyszállító járómfi tulajdonosa minden egyfogatú kocsi után évi .... 400 koronát, kétfogatú kocsi után évi ... . 500 „ j szárazföldi vagy vízi gépjárómü után pedig lóerőnkint évi ...... 50 „ fizet közlekedési adó fejében. A közúti gépjárómüveknél a lóerők számát az 1910. évi 57.000 számú B. M. szabályrendelet alapján kiadott forgalmi engedély szerint kell meghatározni. Amennyiben a géperejű járómü használata hatósági forgalmi engedélyhez nincs kötve, a járómfi tulajdonosa köteles az effektív lóerők számát saját költségén a székesfőváros szakértője által megállapíttatni : az így megállapított effektív lóerőnek 50%-ű kerül mint adóköte'es lóerő megadóztatás alá. A fővárosi szakértő díjazását a tanács állapítja meg. e) A székesfőváros területére érkező és az 1. §. d) pontja alá tartozó vidéki rendszámú két és háromkerekű motor vezetője 24 órai időtartamra . . 1 koronát, 5 napos „ . . 3 koronát, 30 „ „ . . 15 koronát, míg az ugyanazon pont alá tartozó egyéb személyszállító gépjárómü utasa, illetve vezetője 24 órai időtartamra . . 3 koronát, 5 napos „ . . 10 koronát, 30 „ . . 50 koronát köteles ^ fizetni közlekedési adó fejében. 116