Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918
7. 1918. április 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 508 - 509 - 510 - 511
210 1918. április 3 0-iki közgyűlés. l Nézete szerint különösen a gyámhatóságnál nem szabad, nem lehet a törvényes rendelkezéseket olyanoknak venni, mintha azok alapján a polgárokat, az érdekelt ügyfeleket az árvaszék mentül jobban korlátozni akarná a cselekvési szabadságukban. Mindig úgy fogta fel a szerepét, mint az árvaszék elnöke, hogy neki éppen az a kötelessége, hogy a törvény felhatalmazása alapján a polgároknak és érdekelt ügyfeleknek az ügyeit elősegítse és előmozdítsa. Dr. Csorna Kálmán az ő cikkeiben, amelyeket az ügyvédek lapjában közzétett, statisztikailag tévedett, amennyiben ő a budapesti elmegyógyintézetben elhelyezett összes elmegbetegeket vette számításba és ezen statisztikai számításokkal szembeállította azokat az intézkedéseket, amelyeket a budapesti árvaszék az illetékessége körében tett 5—6000-re teszi az elmebetegek számát, holott a budapesti árvaszék illetékessége alá sokkal, de sokkal képsebb elmebeteg tartozik. 1915-től 1917. végéig vagyonos elmebeteg volt 138, vagyontalan 826. Az árvaszék külön veszi bírálat alá a vagyontalan elmebetegek ügyét és külön a vagyonos elmebetegek ügyét. A vagyontalan elmebetegekkel szemben teljesen megnyugszik abban a diszkrecionális jogban, amelyet a törvény, különösen a polgári perrend végrehajtásánál kiadott törvény az árvaszék részére biztosít, amely szerint abban az esetben, ha a bíróság az elmebeteget intézetbe internálja, az erre hozott végzést közli az árvaszékkel — a törvény világosan mondja, — a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása végett. A törvénynek az intenciója pedig az.volt, hogy feleslegesen gondnokság alá helyezési eljárást megindítani nem kell. Mert ez egy nagy apparátusnak az igénybevétele és tulajdonképen az elmebeteg érdekeinek az oltalma teljesen biztosítva van, ha az árvaszék az ilyen vagyontalan elmebeteg részére ideiglenes gondnokot rendel ki. A vagyonos elmebetegekkel szemben pedig az árvaszék elsősorban is azt vizsgálja meg, hogy van-e az illetőnek tényleg vagyona, miből áll a vagyona. Ha van vagyona, amennyiben értékpapírjai, készpénze és egyéb értékei vannak, azokat az árvaszék a gyámpénztárba utaltatja be. Amennyiben ingatlan vagyona van, úgy az ideiglenes gondnoknak a kirendelését és az ideiglenes gondnokság alá helyezést a telekkönyvben feljegyezteti. Úgy, hogy ebben az irányban is teljesen meg van védve az illető gondnokoltnak az érdeke. Mert hiszen a gyámsági törvény szempontjából a tulajdonképpeni cél nem lehet és nem is volt más, mint, hogy legyen hatóság, amely az érdekeltet megvédi s az ö érdekében minden intézkedést megtesz. A 138 vagyonos elmebetegnek 40%-a véglegesen gondnokság alá van helyezve. ll°/o-a ezen idő alatt, 1915-től 1917. végéig meghalt, 49°/n-nál pedig a gondnokság alá helyezési eljárás folyamatban van, vagy még az árvaszék nem látta szükségesnek a gondnokság alá helyezésnek a folyamatba tételét. Mert a gondnokság alá helyezés kérését elsősorban a hozzátartozók tartoznak megtenni. Akkor intézkedik az árvaszék és különösen azokban az esetekben, ami- * kor félő, hogy az illető elmebeteg vagyona elvész és esetleg a községre lesz kénytelen reászorulni. Vagyonos elmebetegekkel szemben az a kímélet, hogy gondnokság alá helyezési eljárást nem mindig indít az árvaszék, azért van, hogy jogilag már megvédi az érdekeltet azzal, hogy csak ideiglenesen helyezi gondnokság alá. Ezzel ép úgy megvédi, mintha véglegesen helyezné gondnokság alá. Igen sok eset van, például hat hét alatt meggyógyul a múló elmezavar. Miért kellene diszkreditálni az illetőt a közönség előtt,
