Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

7. 1918. április 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 439

1918. április 30-iki közgyűlés. 438—439. szám. 183 !439. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 37.760/1918—

XVI. számú előterjesztése: a VI. ker. állami anyakönyvi hivatal helyiségeinek viHamos világítással való ellátása ügyében. 8. Amennyiben a bérlő a bérleti föltételek bármelyikének pontosan eleget nem tenne, úgy a székesfőváros tanácsa jogosítva lesz öt annyiszor, amennyiszer Kettőszáz (200) koronáig terjedő szerződéses birsággal sújtani és azt tőle tetszése szerint közigazgatási úton behajtani, vagy pedig biztosítékából levonni. 9. A bérletet a szerződés tartama alatt egyik fél sem mondhatja fel. Ha azonban a bérlő már három izben megbírságoltatott, vagy ha a bérlő a bérlet tartama alatt csődbe jutna, vagy ha a vagyona fölötti rendelkezési jogát bármily más okból elveszítené, vagy ha bérleti jogát másra átruházná, vagy a bérleményt egészben vagy részben albérletbe adná, vagy ha a fentebbi 2. pontban "magára vállalt helyreállító és javítási munkákat egészben vagy részben is végre nem hajtaná, vagy azoknak csak hiányosan és késedelmesen felelne meg; vagy ha, a bért, vagy a fogyasztott vízvezetéki vízért, a vízmérő hasznalatáért járó díjakat, valamint a tűzkár biztosítási dijakat pontosan nem fizetné és ezeknek megtörténtét évenkint igazolni elmulasztaná, vagy végül, ha bármely okból megfogyatkozott biztosítékát nyolc nap alatt ki nem egészítené, úgy ezeknek az eseteknek bármelyikében a főváros jogosítva lesz a bérleti viszonyt minden fölmondás és birói közbenjárás nélkül, egyoldalú tanácsi határozattal azonnal fölbontani és a bérleményt az azon eszközölt összes, beruházásokkal együtt közigazgatási úton birtokába visszavenni anélkül, hogy ezért a bérlő a székesfővárossal szemben bármily cimen kártérítést, vagy bármiféle más igényt támaszthatna. Amennyiben pedig a bérleti viszony fölbontására a bérlő szerződésellenes viselkedése, vagy mulasztása ad okot, abban az esetben a bérlőt a bérleti viszony fölbontásából a fővárost esetleg érhető bármilynemü károsodásáért teljes kártérítési kötelezettség is terheli. 10. A megkötendő bérleti szerződés és jogügylet összes bélyegeit és illetékeit — ideértve a nyugták bélyegért- rr — a bérlő köteles viselni. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy most a megállapított és a tanács részéről még fölvehető új, vagy eltérő föltételeket és kikötéseket foglalja Írásbeli szerződésbe, megjegyezvén, hogy a bérbeadás csakis a szerződésnek a felek részéről történő szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a_ közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás, végett értesíti. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak és a tanácsnak egybehangzó javaslata alapján elhatározza, hogy a VI. kerületi anyakönyvi hivatal helyiségeibe a villamos világítás bevezetési munkálatainak költségére szükséges és a tköltségvetésben fedezettel nem bíró 9000 K, azaz Kilencezer koronát a községi alap 1918. évi kiadási LXV1I1. fejezet 9. címe (Állami anyakönyvi hivatalok — Rendkívüli szükséglet) alatt történő elszámolás mellett, a községi alap 1918. évi költségvetésében a rendkívüli kiadások között, az