Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

6. 1918. április 24. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 386

""*^T*B M^mmamm^-J f j ^_3 160 1918. április 24-iki közgyűlés. 386. szám. sághoz híven éppen azért, mert egy másik, körülbelül egyenrangú tényezője volt annak a polgármester úr, akivel együtt készítettük elő mindazon fontos javaslatokat, amelyeknek az elfogadásából alakult ki az a községi politika, amely tulajdonképpen a mai napig ebben a közgyűlési teremben uralkodott. Természetesen mindenkor a t. Közgyűlés tagjainak a közreműködésével és hozzájárulásával, mert hiszen ez a korszakonkint való átalakulás magának a t. Közgyűlésnek is bizonyos átalakulásával együtt jár és ez tulajdonképpen egy történelmi kifejlődésnek az eredménye volt. így jutottunk el a mai napig, t. Közgyűlés és most előttünk áJI egy nehéz korszak, amelyre ma két hete rámutattam a t. Közgyűlés előtt tartott székfoglaló beszédemben, amely "nehéz korszaknak a feladata lesz a háborús bajokból kivezetni ezt a fővárost és megalapozni a jövendő fejlődését. Ez a nehéz munka vár a polgármester úrra és hogy ebben a nehéz, súlyos gondokkal telt korszakban a t. Közgyűlésnek a bizalma ilyen egyhangúlag nyilvánult meg a polgármester úr személyével szemben, ez tulajdonképpen csak fokozza ennek a megtiszteltetésnek a súlyát. De viszont én .nyugodtan merem állítani, hogy polgármester úrnak nincs oka arra, hogy jövendő működésének a sikereiben kételkedjék, mert éppen a t. Közgyűlésnek a bizalma egyszersmind- biztosítás arra nézve is, hogy annak idején kitűzendő programm- ját a t. Közgyűlés támogatásával meg is fogja tudni valósítani. Azt hiszem, t. Közgyűlés, hogy egyesült erővel sikerülni fog nekünk megtalálni azt az utat, amely elvezet Budapest jövendő boldogsága, lakosságának jövendő boldogulása felé. Ehhez a nagy, nehéz munkához kívánok az újonnan megválasztott polgármester úrnak sok erőt, egészséget, kitartást, jó kedélyt, mert hiszen erre is szükség van s újból a legnagyobb szeretettel köszöntöm Őt a inai napon a t. Közgyűléssel egvütt és valamenynyiünk nevében szívemből kiáltom: Éljenaz új polgármester!" A kitörő éljenzésekkel ismételten megszakított üdvözlő beszéd elhangzása után dr. Bódy Tivadar polgármester a következő beszédet intézi a közgyűléshez : „Méltóságos Főpolgármester Úr! Mélyen tisztelt Közgyűlés!" Megilletődve és a meghatottság elfogultságával keresem a hála szavait, hogy megköszönjem Főpolgármester úrnak azt a meleg szeretetet, azt a bátorító jóakaratot, azt az elnéző rokonérzést, mely hozzám intézett szíves szavaiban megnyilatkozott és ugyancsak tétovázva, elfogódva keresem a köszönet szavait, melyekkel méltó módon kifejezzem hálámat a mélyen tisztelt Közgyűlés iránt, a miért engem a mai napon olyan nagyfokú bizalmával volt kegyes kitüntetni. Mindakettőben : az Ön jóságos szavaiban méltóságos Főpolgármester Úr épúgy, mint a mélyen tisztelt Közgyűlés megható bizalmában nagy mértékben érzem a személyem iránt tanúsított jóakaratot, az elnéző rokonérzést és a szeretetnek biztató bátorítását. • És mindezeknek a felemelő tudata csökkenti és eloszlatja azt a borongó aggódást, azt a tépelődő kételyt, ami elfogja lelkemet most, midőn arra vállalkozom, hogy a reám nézve olyan végtelenül megtisztelő, de egyúttal oly nagy feladatokat és felelősseget hárító polgármesteri állást elfoglaljam. Keresve keresem mindezekért a hála és köszönet út és íme mégis csak egyetlen keresetlen szó tolul ebben a piUanatban az ajkamra és ez a szó: „Köszönöm." De hiszen, mélyen tisztelt Közgyűlés, midőn az önök megtisztelő bizalma engem a polgármester