Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

5. 1918. áprili 10. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 369

1918. április 10-iki közgyűlés. szerű gondossággal fogom tiszteletben tartani, de másfelől főpolgármesteri hatáskörömet is a legteljesebben fogom betölteni. Ebből áll röviden az én főpolgármesteri szűkebb programmom. A székesfőváros jövő községi politikájának megállapítása ezentúl már nem az én feladatom lesz. De törvényes hatáskörömben készséggel fogom támogatni azt a várospolitikai irányzatot, amelyet polgármesterré történt megválasztatásom idején magam elé tűztem és amelyet eddigi működésemben követtem. Amikor a székesfőváros törvényhatósága 1906, június 19-én polgármesterré választott, akkor elmondott székfoglaló beszédemben az önkormányzati függetlenség, az erős magyar nemzeti kultúra és a modern demokratikus haladás tettekre kész emberének vallottam magamat. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az is voltam s az maradok ezentúl is. Méltóztassanak megengedni, hogy visszaemlékezésképen polgármesteri székfoglaló beszédem két passzusát szószerint felolvassam, mert hiszen ez világítja meg azt az irányzatot, amelyet egész polgármesteri működésem alatt követtem és amelyet ezentúl is hajlandó vagyok támogatni. Ezeket mondottam tizenkét évvel ezelőtt: „Mindenekelőtt a főváros önkormányzati jogkörét kell határozottan körülírni és biztosítani. A községi választói jogot kell reformálni s a főváros egész állandó lakosságára kiterjeszteni. Igazi önkormányzatról addig nem is beszélhetünk, amíg a nyolcszázezer lakosú főváros képviselőit egynéhány száz ember által meghatalmazások alapján leszavaztatott 20—25 ezer választó választja s amíg minden közgyűlési határozatot és intézkedést a kormányhoz lehet megfellebbezni. A mesterkélt álautonómia helyébe meg kell alkotni a főváros egész polgárságának erejére épített független városi önkormányzatot, így remélhetjük, hogy a törvényhatóság képviselete a politikai pártoktól függetlenül egymással küzdő városi pártprogrammok alapján fog kialakulni s egységes, tudatos, olyan községi politikát fog folytatni, amely a fővárosi nép legszélesebb rétegeinek s ez alapon az egész polgárságnak érdekeit méltóan képviseli és érvényesíti." Majd folytatólag később a következőket mondottam : „Ami a kulturális kérdéseket illeti, erre nézve kijelentem, hogy onnan, ahol eddig működtem, — t. i. akkor a közoktatási ügyosztályból kerültem a polgármesteri székbe — a polgármesteri székbe is magammal hoztam azt az erős hitet, amit az én lelkemből kiirtani többé' nem lehet: hogy a főváros, sőt az egész nemzet jövendő boldogsága, fennállása elsősorban attól függ, hogy miképen tudja a nép legszélesebb rétegeit a magyar nemzeti művelődés eszközeivel megmunkálni, azokat erős szociális érzésekre és intenzív, jól szervezett gazdasági tevékenységre nevelni. Amikor a népjogok demokratikus kiterjesztése útján nemsokára az ország és a főváros sorsának intézése csakugyan a nép kezébe jut, vájjon nem mindennél nagyobb érdeke-e a magyar társadalomnak, a fővárosnak, hogy minél hamarább elérhesse a nép a műveltségnek azt a fo- # kát, amelyen a közösségi célokat kellőképen megítélheti s a közügyek vitelére helyes befolyást gyakorolhat. Hiszem, hogy a t. Közgyűlés támogatásával a fővárosnak a népkultúra érdekében hozott áldozatait a jövőben még inkább fogjuk gyümölcsöztetni. Ilyen messze terjedő, kitartó, erős kulturális munka a legbiztosabb alapja és eszköze annak, hogy megteremtsük a nagy, hatalmas, boldognépű Budapestet