Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
10. 1917. június 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 875 - 876 - 877
434 1917. június 27-iki közgyűlés. 877. szám. javaslatára kijelölt polgári (szakorvosi és gazdasági) szakértőket is be kelljen vonnia az elsőfokú járadékmegállapító eljárásba. Az elsőfokú döntéssel szemben a hadirokkant egy létesítendő központi járadékmegállapító hatósághoz fordulhasson. Ezen bírósági függetlenséggel felruházandó központi hatóság még az esetben is polgári szakértők bevonásával kell, hogy működjék, ha az elsőfokú hatóság mellett nem lehetne az említett szakértői intézményt megvalósítani. 4. A hadirokkantak, a belső betegeket is belejértve, évi járadéknak a rokkant korához képest csökkenő és á biztosítás technikai alapokon megállapítandó részét, egyéni viszonyaik szakszerű mérlegelése mellett, tőkével válthassák meg a célból, hogy ingatlant, kis családi házat, vagy építőszövetkezeti részesedést szerezhessenek vagy erősíthessenek meg. 5. A sebesülési, illetve személyi pótdíjakat el kellene törülni. Amennyiben a katonai érdek mellőzhetetlenné tenné, a hadirokkantaknak esetleg a fenti szabályok szerint járó nyugdíjellátáson felül a katonai rendfokozatok szerint emelkedő szolgálati mellékjáradékot lehetne kiutalni. 6. Azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a hadirokkant közalkalmazottakat a mai törvényes ellátáson belül a fenti szabályokkal szemben kedvezőtlen helyzetbe juttatják, megfelelően kell módosítani. B) A hadihátrahagyottak törvényes ellátásának végleges rendezésénél a következő alapelvek szolgáljanak irányadóul: 1. Azon magyar állampolgárok hátrahagyottai, akik a katonaság tényleges vagy nem tényleges állományába tartoznak, illetve az 1912. évi LXVIII. t.-c. alapján hadicélok teljesítésére szükséges személyes szolgálatokra bevonattak és a háború alatt vagy a háború következtében elestek, eltűntek vagy az ott 'szerzett betegségben vagy annak utóhatásai alatt meghaltak, a kincstártól megfelelő évi ellátást nyernek. A hátrahagyott családtagok közül az elesett, eltűnt vagy meghalt katona özvegyei és árvái, szülei és nagyszülei részesülnek ellátásban. Az elesetteknek házasságon kívül született gyermekei ugyanolyan tekintet alá esnek, mint házasságban született árváik, ha az elesettek eltartási kötelezettsége megállapítást nyert i vagy legalább annak valószínűségét megállapították, illetve az elesettek tényleg gondoskodtak eltartásukról. A törvényes feleséggel egy tekintet alá esik a házasságon kívüli anya is, ha az elesett annak eltartásáról is gondoskodott. A gondozás kiterjed az elesettek örökbefogadott gyermekeire, illetve az örökbefogadókra is, akiknek örökbefogadott eltartóik elestek. Az ellátás megállapításánál nem tesz különbséget az, vájjon az elesett a tartalékos tisztek közé vagy a legénységi állományba tartozott-e. A törvényes ellátást a katonai rangfokozattol függetlenül úgy kell megszabni, hogy az az alább közölt határon belül a hadiözvegyek és hadiárvak részére a régebbi munkajövedelemnek azt a részét pótolja, amely elégséges ahhoz, hogy a régebbi életmódjukat a legszerényebb mértékben folytathassák. Ehhez képest itt is kétféle járadékot kellene megkülönböztetni: a) Alapjéradékot, amelynek legalább a helyi legalacsonyabb létfenntartást kell a teljesen mun **~. képtelen hadihátrahagyottak részére biztosítani. Evégből a községeket megfelelő csoportokba kell osztaniA létminimumot a fővárosban a hadiözvegyek részére elvileg élethossziglan évi 600 koronában, minden 16 éven aluli gyermek részére külön további evi 200 koronában kellene megállapítani.'
