Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917
8. 1917. június 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közoktatási intézeteinél alkalmazott tanszemélyzetnek s e személyzet hozzátartozóinak nyugdíszerű ellátásáról
332 ljHlTJüni us 13-iki közgyűlés. 751. szám. _^^ törvényesíttetett, vagy a házasságból utószülött gyermek származott. Az özvegyi ellátásra való igény azonban nem áll be akkor, ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, kivéve azt az esetet, ha e házasság által a tényleges szolgálat alatt született gyermek törvényesíttetett, vagy pedig ha a férj a nyugalomba helyezés időpontjában még nem volt60 éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte" be és a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újból alkalmaztatva, legalább' még három évig szolgált. Az a nő, akinek a fővárosi alkalmazottal köjött . házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor: ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó birói ítélet a házasságot egyedül a férj hibájából bontotta fel és ha a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte. Ebben az esetben, ha a férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, a nőt a teljes összegű özvegyi nyugdíj illeti meg; ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet is hagyott hátra, ez az özvegy és az előbbi pontban említett elvált nő, vagy nők a szabályszerű özvegyi nyugdíjban egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő részére megállapítandó özvegyi nyugdíj azonban — tekintet nélkül arra, hogy maradt-e hátra igényjogosult özvegy, vagy sem — nem -haladhatja meg annak a tartásdíjnak az összegét, amelynek fizetésére a volt férj volt kötelezve. Ha a tartásdíjnak az összege kisebb, mint az özvegyi nyugdíjnak az elvált nőt megillető hányada, a különbözetet az igényjogosult özvegy nő részére kell kiadni. Az a nő, aki olyan fővárosi alkalmazotthoz ment nőül, akinek korábbi házasságát a biróság jogerősen felbontotta, a teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének korábbi neje rjészére nem állapíttatott meg utána özvegyi nyugdíj, vagy ha az e nő részére megállapított özvegyi nyugdíj bármely okból beszüntettetett. Az özvegy az özvegyi nyugdíjból és a gyermekek részére engedélyezett nevelési járulékokból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles eltartani és nevelni. Ha az özvegy ennek a kötelességének eleget nem tesz, vagy ha a gyermekek bármely okból nem élnek az özveggyel közös "háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járuléka, sőt esetleg az özvegyi nyugdíjnak egy része is — azonban legfeljebb egyharmada — a gyámhatóság által kirendeM gyám vagy gondnok kezeihez szolgáltassák ki. 25. §. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt tanítónő vagy óvónő férje a temetési segítségen kívül semminemű ellátásra igényt nem tarthat. 26. §. A nyugdíjazott vagy nyugdíjjogosultsággal bíró alkalmazottak özvegyei általában felét kapják annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugdíj címén élvezett s illetőleg, amely összegre a férj nyugdíjszerű állandó ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az özvegyi díj összege azonban — nevelési díj nélkül, mindazonáltal a 31. §. korlátain belül —
