Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

1. 1917. január 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 74

1917. január 24-iki közgyűlés. 73—74. szám. 25 arányban a pluszteljesítménnyel, ami erkölcsi kötelessége lenne a vállalatnak. Abban nincs kétség, hogy pluszbevételek vannak, azonban disztingválni kell. Ezek a pluszbevételek, amelyeket a vasutak elértek, részben nem örvendetes megtakarításokból érettek el. E nagy megtakarítás jórésze a pálya fentartásánál a szakmunkások és az anyaghiány, általában a munkaerő hiánya következtében állott elő, hogy a munkálatokat nem lehetett végrehajtani. Ennek igen rossz gazdasági kihatása van, mert a háború után háromszoros költséget lesz kénytelen a vasút ezekre a munkálatokra fordítani, különösen a túlságosan igénybe vett pálya helyreállítására. A pluszbevételekkel szemben tehát nagymértékű pluszköltségek fognak jelentkezni nemcsak a helyreállítási munkáknál, hanem a személyzeti kiadásoknál is és egyéb vonatkozásokban is, amelyek jórészt fel fogják emészteni azon bevételi többletet, amelyet a közúti vasutak a háború alatt elértek. Ezekben kívántam válaszolni a felvetett kérdésekre. Egy kérésem volna úgy az interpelláló bizottsági tag úrhoz, mint a közgyűléshez. Legyenek meggyőződve arról, hogy úgy a főváros tanácsa, mint a főkapitányság és a minisztérium is, mert bizonyos vonatkozásban mindannyian ingerenciát gyakorolnak a közúti vasutak üzemére, élénk tudatában vannak azon kötelességüknek, amely fokozott mértékben terheli őket, különösen a háborús idők alatt a közúti vasutakkal szemben. Ebből kifolyóan kétszeres figyelemmel kisérik a működésüket és amennyire tőlük telik, nemcsak a tanács, hanem megkeresésünkre a főkapitányság és a minisztérium is minden egyes esetben megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek, hogy a közönség számára tűrhető közlekedési viszonyokat biztosítsanak a közúti vasutakon." !74. Tárgyaltatott a bftottság és tanács 112.522/1916—

II. sz. előterjesztése: a kocsiútburkolási járulékok felemelése ügyében. A választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi. A pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztése alapján a közgyűlés elhatározza, hogy a közterületek burkolásáról szóló szabályrendeletet, amelyet az 1904. évi 433. számú közgyűlési határozat állapított meg s amelyet a m. kir. belügyminiszter 1904. évi május hó 6. napján 43.602/904—11. b. szám alatt hagyott jóvá az allábbiak szerint módosítja és pedig: a) A szabályrendelet 5. §-ának második bekezdését a következő új szöveggel állapítja meg, ú. m.: „Kocsiutak burkolásánál az egyes ingatlanokra a homlokzathosszúság arányában a 4. §. szerint kivetett burkolási járulék a burkolt terület négyzetméterje után az új építésügyi szabályzatban megállapított I. építési övezetben és a III. közigazgatási kerület kivételével a II. építési övezetben, valamint az V—VIII. építési övezetnek 15—17 méternél szélesebb útvonalain és terein 12 koronát, azaz Tizenkettő koronát, az V—VIII. építési övezetnek többi útvonalain és az egész III. és IV. építési övezetben, valamint a III. közigazgatási kerületnek a II. építési övezetbe eső részében pedig 9 korona 60 fillért, azaz Kilenc korona hatvan fillért meg nem haladhat." b) A szabályreudelet 4. §-ának hatodik bekezdését, — bevezető részében, — a következő új szöveggel állapítja meg, ú. m.: „A Duna balpartján a III—VIII. építési övezetben, a Duna jobbpartján pedig a II—VIII. építési övezetben a be nem épített saroktelkek tulajdonosai az ezen szabályrendelet szerint stb." A szóban levő szabályrendeleti szakasz hatodik bekezdésének további részei változatlanul érvényben maradnak. 7